Megkezdődött a szociális partnerek párbeszéde arról a szokatlan kormányzati reformtervezetről, amely Németországban több millió munkavállaló és több ezer cég életét szabná újra. 

A merőben új munkaidő-szabályozás az évtizedek óta érvényben lévő, nyolcórás munkanapokat heti munkaidővel váltaná fel, amelyet 48 órában korlátozna. 

Kapcsolódó

Ez azt jelenti, hogy a mostani, hagyományos beosztás helyett az alkalmazottakat elméletileg akár 13 órában is dolgoztatni lehetne egyes hétköznapokon. 

Az EU vezető gazdaságában a növekedés érdekében tervezett reform az elemzők szerint jó példát mutathat, míg mások úgy látják: inkább a munkavállalók kizsigereléséről szólna, de nem lenne hatékony.

Nem akarnak egész nap robotolni a németek 

A konzervatív-szocdem kormány már a szakszervezetekkel és a munkaadókkal tárgyalja a törvénymódosítás részleteit, és elsősorban arra hivatkozik, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítana a termeléshez, ha a jelenlegi, napi maximum munka helyett csak heti időkorlátot határoz meg.

A vita hangosnak ígérkezik, mivel a szakszervezetek azon aggódnak, hogy a lazítás nem a gazdasági növekedést fogja elősegíteni, hanem inkább több betegállományt idéz elő a munkavállalók körében. 

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) szerint például visszaélésekre ad lehetőséget a csak heti szinten megszabott korlát, és a cégek önkényesen diktálják majd a tempót. Az alkalmazottak így a törvény által kiszolgáltatottá válnak, ezért sokkal inkább szigorítást sürgetnek.

Ehhez friss felmérésükre hivatkoznak, ami szerint négy munkavállalóból három legfeljebb napi nyolc órát dolgozna a jövőben, reggel 6 és 9 óra közé eső kezdettel, de legkésőbb este 6 óráig. A németek elsöprő többsége pedig kategorikusan elutasítja a tíz óránál hosszabb munkanapokat.

A vállalatok a hosszabb hétvégével érzékenyítenek

A cégeknek viszont tetszik az elképzelés, és főként azzal érvelnek, hogy két napnál hosszabb hétvégéket tudnak biztosítani a dolgozóiknak.

Bertram Brossardt, a Bajor Üzleti Szövetség ügyvezetője szerint a jelenlegi szabályozás már túlságosan merev, és egyedülálló német megközelítésnek tartja – idézi a Ruhr24.

A 48 órás heti keretrendszer egyébként is uniós irány, az áttérés szerinte a növekedés ösztönzése mellett megkönnyítené a munka és a családi élet összeegyeztetését, miközben a nők, ha akarnak többet dolgozhatnának.

Élen járnak, de tovább feszítenék a húrt

A napi munkaidő hosszabbításának hasznosságáról eltérnek a szakértői vélemények.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint már most is rekordokat dönt a jellemző munkaterhelés fő nyugati partnerünknél, ami 2023-ban például közel 55 milliárd órát tett ki az összes foglalkoztatottnál.

Úgy, hogy a munkaképes korúak mintegy négyötöde dolgozik Németországban – ez jócskán meghaladja bármely más iparosodott ország statisztikáit. 

A túlóra pedig különösen problémás a feszes német tempóban: tavaly a munkavállalók ledolgoztak körülbelül 638 millió fizetetlen túlórát is, míg az alkalmazottak negyvenhárom százaléka eleve gyakran többet dolgozik napi nyolc óránál – számuk az új szabályozással jelentősen tovább nőhet.

Holott az egészségügyi szakértők figyelmeztetnek, hogy a koncentrációs képesség nyolc óra után jelentősen csökken, míg a balesetek kockázata nő.