Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A beszámoló szerint idén elmaradt a munkaerőpiac szokásos tavaszi élénkülése, és egyre több iparvállalat jelent be létszámleépítést.
A Volkswagen a sajtóértesülések szerint a korábban tervezettnél kétszer több, mintegy 100 ezer munkahely megszüntetésére készül, de a leépítések nemcsak az autóipart érintik: a gépiparban, a vegyiparban és más feldolgozóipari ágazatokban is folyamatosan csökken a foglalkoztatás, különösen a kisebb vállalkozások körében.
A versenyképességi problémákra sok vállalat költségcsökkentéssel, termelésének részbeni külföldre telepítésével reagál, az új beruházások pedig elmaradnak, és minden korábbinál kevesebb új munkahely jön létre. A műsorban elhangzott:
több elemző a kínai gazdaság előretörését tekinti a német ipar visszaesésének legfontosabb okának.
Egyes szakértők már „Kína-sokk 2.0”-ról beszélnek, arra utalva, hogy Kína számos kulcsfontosságú iparágban utolérte vagy már meg is előzte Németországot. A munkáltatói érdekképviseletekhez közel álló IW gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) számításai szerint a német ipar az elmúlt években mintegy 400 ezer munkahelyet veszített, részben azért, mert Kína jelentős állami támogatásokkal erősítette saját iparát.
A rádió ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit) mellett működő kutatóintézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) vizsgálatai ennél összetettebb képet rajzolnak a folyamatokról.
A havi 15 ezer munkahely megszűnéséről szóló adat Enzo Weber, az IAB szakértőjének vizsgálatain alapul. A kutató egy, a napokban megjelent interjúban arról beszélt, hogy
Németország egyszerre néz szembe gyenge konjunktúrával, szerkezeti átalakulással és kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal.
Elmondása szerint jelenleg havonta mintegy 15 ezer ipari munkahely szűnik meg, a betöltetlen álláshelyek száma pedig a 2022-es több mint kétmillióról 1,15 millióra csökkent. Weber szerint a legnagyobb problémát nem önmagában a munkahelyek megszűnése jelenti, hanem az, hogy helyettük történelmi léptékben is rendkívül kevés új állás jön létre.
A kutató úgy véli, a német ipar gondjai nem kizárólag a nemzetközi versenyre vezethetők vissza. Szerinte a gazdaság „megújulási válsággal” küzd: a hagyományos iparágak versenyképessége romlik, történelmi mélypontra esett az új ipari vállalkozások alapítása és az innovatív beruházások száma. Weber hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) egyelőre nem okoz tömeges munkahelyvesztést, a hosszú távú alkalmazkodás kulcsa pedig az új üzleti modellek megjelenése, valamint a munkavállalók folyamatos képzése és átképzése.