A múlt héten a ljubljanai parlament megszavazta a Baloldali Párt, azaz a kormánykoalícióban lévő Levica javaslatát, amely szerint népszavazást kell tartani a védelmi kiadások 2030-ig bruttó hazai termék 3 százalékára történő emeléséről.

Robert Golob miniszterelnök a múlt hónapban Hágában aláírta a NATO 2035-re kitűzött 5 százalékos célkitűzését. Csakhogy pártja a javaslat ellen szavazott. A kormányon belüli szakadás pedig tovább mélyült, miután a koalícióban lévő szociáldemokraták az ellenzék oldalára álltak és támogatták a népszavazás tervét.

Golob ezt követően azonban már azt az ötletet vetette fel, hogy Szlovénia tartson egy újabb népszavazást arról, hogy egyáltalán tagja legyen-e a NATO-nak, amelyhez 2004-ben csatlakozott.

A kormányfő szerint két lehetőség van:

vagy a NATO-ban marad Szlovénia és fizeti a tagsági díjat, vagy kilép a katonai szövetségből.

Szlovénia jelenleg mindössze a GDP-jének 1,29 százalékát fordítja védelmi célokra, és a katonai szövetség korábbi 2 százalékos célkitűzését sem sikerült eddig elérnie – írja a Politico.

Bár a NATO új célkitűzését, miszerint 2035-ig a GDP 5 százalékát kellene a tagországoknak védelmi kiadásokra fordítani, Szlovénia nemzetközi szinten aláírta, belpolitikai szinten azonban ezt a kérdést nem vitatták meg.

A nyomást tovább növelheti, hogy a védelmi kiadások növeléséről szóló népszavazáson jó esély van rá, hogy a nem szavazatok lesznek többségben, ami megelőlegezné az újabb referendumot az ország NATO-tagságáról.

Hadiköltségként minden eladható? – euró milliókat költhet erre a kormány

Katonai költésként számolná el az olasz kabinet egy több mint 13 milliárd eurós híd felépítését, hogy így teljesítsék a NATO megemelt védelmi kiadásokra vonatkozó célját.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó