Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász mondta, hogy „a világon négyféle ország létezik: a már fejlett, a fejletlen, Japán és Argentína”. Javier Milei, a dél-amerikai ország miniszterelnökének legújabb botránya is az idézett bölcsesség igazságtartalmát támasztja alá, hiszen történetünk, cikkünk végére érve biztosan azt fogja mondani: „na, ilyen is csak Argentínában történik.” 

De kezdjük is az elején! A mellékelt ábra szerint Javier Milei, aki 2023 decembere óta Argentína elnöke, önként és dalolva adta a nevét egy gigantikus kriptocsaláshoz, egy olyan mém tokent reklámozva, amely utána anyagilag sokakat és jelentősen károsított meg. Míg ez a bizonyos kriptoeszköz a vele visszaélő csalókat tisztességtelenül igencsak komoly bevételekhez juttatta. 

Kapcsolódó

A befektetők egyes becslések szerint 250 millió dollárt veszíthettek a LIBRA nevű mémcoinon, amelyet Javier Milei még februárban egy X-bejegyzésében népszerűsített a következő szöveggel közel 4 millió követővel rendelkező közösségi oldalán:

A világ Argentínába akar befektetni. $LIBRA.

Ám ahogy a Bitcoin bázis felidézi, szinte közvetlenül a LIBRA indulását követően az érme árfolyama máris összeomlott: értéke 2,85 dollárról az 0,1 dolláros tartományba zuhant. Ezzel együtt tíz kereskedőből kilenc legalább ezer dolláros veszteséget szenvedett el a mémcoinon. Az iparági szakértők egyetértettek abban, hogy a LIBRA összeomlása mögött egy úgynevezett rug pull állhat.

De mi fán terem a rug pull, a szőnyeghúzás?

A rug pull vagy magyarul szőnyeghúzás tipikus, gyakori kriptoeszközökhöz köthető csalás, amely nevében is utal arra, hogy tényleg akkora hagyatteséssel jár, mint mikor kihúzzák az ember lába alól a szőnyeget. Ilyenkor a legtöbbször az történik, hogy mesterségesen, valamilyen manipulációs eszközzel (például hazugságokkal és/vagy hype-olással) felpumpálják az adott kriptoeszköz értékét, aztán hirtelen eltüntetik a befektetői pénzt, jellemzően úgy, hogy a fejlesztők „fogd a pénzt, és fuss” jelleggel, hirtelen szállnak ki, és szöknek meg. A csalásfajta a legtöbbször a decentralizált kripto projektekhez kötődik, köztük a mém tokenekhez, amelyeknél tipikus sötét módszer, hogy a fejlesztők hirtelen nagy mennyiségű tokentől szabadulnak meg, amitől szükségszerűen bezuhan az árfolyam, így a befektetők végül egy rakás értéktelen eszköz tulajdonosai lesznek.

A LIBRA esetében a hype-ot maga az elnök biztosította azzal, hogy egyfajta influenszerként népszerű közösségi csatornáján közzétette. Arról nem is beszélve, hogy a végzettségét tekintve közgazdász Javier Milei többek között azzal az ígérettel került az ország élére, hogy ő bizony racionalizálni fog, és ennek jegyében megregulázza a válságos állapotban lévő argentín gazdaságot. 

Később, miután a token meredeken bezuhant, Javier Milei azzal védekezett, hogy nem ismerte a projekt pontos részleteit, az argentín kormány pedig létrehozott egy bizottságot az ügy kivizsgálására. Majd a héten érkezett a hír, miszerint a kormány közölte: feloszlatják a vizsgálóbizottságot, miután az „teljesítette a rábízott feladatot” – áll a nyilvános jelentésben. 

A kriptopiaci szakportál arról is ír, hogy a biztottság feladata az információgyűjtés volt, egyebek mellett az argentín központi banktól, a nemzeti értékpapír-hatóságtól, és más hivatali szervektől. Ezzel együtt parlamenti vizsgálatra is sor került az ügyben, amelyben beidézték az argentín gazdasági és az igazságügyi minisztert is, akik végül nem nyilatkoztak Milei érintettségéről. 

Centralizáció és manipuláció

Az argentín elnök tehát azóta is határozottan tagadja, hogy részéről bármiféle visszaélés történt volna, és Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója is úgy gondolja, hogy Mileit csúnyán rászedhették ezzel mémtokennel. Az amerikai térség szakértője lapunknak elmondta: nem hinné, hogy az argentín elnöktől jött az ötlet, ám abban biztos, hogy egyértelműen csalás történt. 

A szakértő úgy tudja, hogy Milei egyik gazdasági tanácsadója, Mauricio Novelli és az ő kapcsolatai állhatnak a háttérben, miután ő mutatta be egymásnak az argentín elnököt és Hayden Davist, a LIBRA token megalkotóját. A mémcoin egyébként az egyesült államokbeli Delaware-ben február 14-én bejegyzett Kelsier Ventureshez kötődik, amelynek Hayden Davis a cégvezetője. 

A LIBRA tokent a Bloomberg egyik cikke alapján úgy „adhatták el” Javier Mileinek, mint kezdeményezést az argentín magánvállalkozások blokklánc-technológia segítségével történő finanszírozására.

„Szerintem ők, Mauricio Novelli és Hayden Davis, valamint érdekköreik használhatták ki az elnököt, aki naivan posztolt a 3,9 millió követőjének, arra számítva, hogy ezzel egy olyan ügyet támogat, amelyik segít finanszírozni Argentína feltörekvő startupjait és kisvállalkozásait ” – értékelte a történteket Reile Zsolt az Economxnak. (Az ominózus bejegyzést az elnök azóta törölte.)

Ezt követően felgyorsultak az események: 

  • a LIBRA teljes piaci kapitalizációja mindössze egy óra leforgása alatt 4,5 milliárd dollárig emelkedett;
  • mindeközben a token teljes készletének 82 százalékát mindössze pár, egymással közvetlen kapcsolatban álló címen helyezték el;
  • mindez erősen felveti a centralizáltság és a manipuláció jelenlétét;
  • majd a LIBRA árfolyama hamarosan 97 százalékot zuhant;
  • a token kibocsátói pedig közel 100 millió dolláros profitra tettek szert.

Politikai támadások célkeresztjében

Ezek után nem véletlen, hogy a LIBRA-ügy, és ezen belül az elnök szerepe Argentínában és az ország határain túl is hatalmas vitát váltott ki. Miközben számos megkárosított kisbefektető panaszt nyújtott be, azt állítva: félrevezette őket a piaci manipulációs rendszer. És bár az ügy feltárására hivatott bizottsági vizsgálatnak vége, a rendőrségi nyomozás változatlanul folyamatban van. 

Az ellenzék például azzal támadta Javier Mileit, hogy megkérdőjelezte a közhivatala és a magánvállalkozása közti kapcsolat átláthatóságát. Ezzel a botrányt lényegében teljesen eltolták a politika irányába, mondván, hogy szándékosan csinálta, mert csak nyerészkedni akart. Nem azt kérdőjezték meg, hogy milyen gazdasági szakember lehet, aki ennyire nem ért hozzá?

– magyarázta Reile Zsolt az argentín eseményeket, hogy mi lett végül Javier Milei mentsvára. Vagyis ellendrukkerei nem azzal vádolták, hogy „aki ennyire amatőr a pénzügyekben, hogyan is szoríthatná le a rekorder argentín inflációt, ahogy a kampányában ígérte? Úgy, hogy ehhez még a feje fölött a láncfűrészt is sokszor lóbálta, hogy ezzel esik neki az elszállt állami kiadásoknak?”

Javier Milei
Javier Milei

A gazdasági realitás egyébként az Argentínában, hogy Milei színre lépésével valóban nekilódult, ám mára kissé lelassult a gazdasági fejlődés. Ugyanakkor mint Reile Zsolt mondja, ő mindebből egyelőre nem vonna le messzemenő következtetéseket. Pláne, hogy az elnök tudott gazdasági sikereket elérni, ezen belül is jelentősen csökkenteni tudta a költségvetési deficitet. 

„Az szintén tény, hogy ma külföldön is teljesen másként tekintenek Argentínára, mint két évvel ezelőtt. Javier Milei Donald Trumppal való szimpatizálása, a kampányolás mellette is meghozta a maga gyümölcsét: a Trump adminisztrációnak ugyanis jelentős hatása volt abban, hogy 20 milliárdos IMF hitelt kapott Argentína” – sorolja a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Reile Zsolt arról is beszélt, hogy ezzel együtt egyre erősebb a külföldi tőkének az argentín gazdaságba vetett hite, és van is mibe invesztálni gazdagon, miután nagyon erős a helyi energiaszektor, akárcsak az olaj-és a gázipar, illetve ritkaföldfémekből is meglehetősen nagy mennyiség áll rendelkezésre, azon belül is lítiumból, ami manapság rendkívül keresett világszerte.

A térség szakértője személy szerint nagyon bízik benne, hogy sikerül talpra állítani Argentínát, mely az egyik legeurópaibb, ha nem a legeurópaibb ország Dél-Amerikában, a sok spanyol, olasz és más európai bevándorló által. Ennek hála a társadalmi mobilitás is jóval magasabb, mint másutt Dél-Amerikában. „Szóval a végén még könnyen lehet, hogy Milei csodát fog művelni Argentínával.”