„Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntést kommentálva.

Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. Az MTI értesülése szerint a TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.

A szovjet emlékművek az oroszok gyenge pontjai

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptemberben 170 külföldit, köztük lett, litván, észt, lengyel és ukrán állampolgárokat vádolt meg távollétükben szovjet katonai emlékművek meggyalázása és megrongálása címén. A nyomozók 16 büntetőügyben dolgoznak, amelyekben 143 esettel kapcsolatban vizsgálják a szovjet katonai hadisírok, emlékművek és emlékhelyek meggyalázását és megrongálását.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a csaknem két éve hivatalba lépett Kallas Oroszországot a nyugati országok biztonságát fenyegető állandó fenyegetésnek nevezte, kifejezte azt a vágyát, hogy főtitkárként személyesen koordinálja a NATO-t Moszkvával szemben, és arra szólított fel, hogy Oroszországot „szigeteljék el a szabad világtól”.

Az észt kormányfő amellett, hogy elősegítette a második világháborúban elesett szovjet katonáknak emelt emlékművek lebontását Észtországban, az orosz állampolgároknak való vízumkiadás európai szintű betiltását szorgalmazta. Azt is kijelentette, hogy kész megváltoztatni az észt alkotmányt annak érdekében, hogy megfossza az észtországi oroszokat és fehéroroszokat a szavazati jogtól a helyi választásokon.

Peszkov egyébként kilátásba helyezte, hogy Oroszország meg fogja védeni a tulajdonát, és jogi úton fog elégtételt venni mindenkin, aki a vagyonára tör. A szóvivő az EU Tanácsának határozatáról nyilatkozott így, amely a testület álláspontja szerint jogalapot ad arra, hogy az Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget Ukrajna javára fordítsák. Peszkov ezt törvénysértésnek nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a dokumentum valójában csak a korábbi határozatok pontosítása.

Oroszország nem enged a vagyonából 

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Oroszország nagyon kemény választ fog adni vagyonának bármilyen formában történő lefoglalására.

„Tekintettel arra, hogy országunk lopásnak minősítette (az orosz vagyon Nyugat általi kisajátítását), a hozzáállás olyan lesz, mint a tolvajokkal szemben tanúsított magatartás” – mondta a szóvivő. Zaharova azt hangoztatta, hogy a Nyugat azért törekszik az orosz vagyon elkobzására, hogy ebből kompenzálja „a véres ukrán konfliktus és a kijevi rezsim” fenntartásának súlyos költségeit.