A görögországi erdőtüzek miatt több ezer turistát kellett evakuálni, míg Szardínián a múlt héten rekordközeli hőségből menekültek haza a nyaralók.

A hétvégén mintegy 19 ezer embert kellett evakuálni a görögországi Rodosz szigetéről, mivel a lángokat nem lehetett megfékezni, és járatokat kellett törölni. Az elmúlt napokban a strandolók azt figyelték, ahogy a tűzoltó repülőgépek vízre szállnak, hogy utánpótlást vegyenek fel, ami hátborzongató látvány a pihenésre vágyó fürdőzőknek.

A nyarak egyre intenzívebbek Dél-Európában, és a görögországi tüzek a 2021-es pusztító szárazságot idézik.

Az elviselhetetlen hőség idén arra késztette a hatóságokat, hogy bezárják az Akropoliszt, és az olaszországi Szardínia szigetén a turistákat beltérre irányították.

Mindez csupán 1,2 fokos globális felmelegedés mellett történik az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest. A tudósok szerint a helyzet még akkor is rosszabb lesz, ha a felmelegedést a Párizsi Megállapodásban kitűzött 2 fokos maximum célértékre korlátozzuk.

Elveszítjük az utazás örömét

klímaváltozás egyes helyeken felismerhetetlenné teszi a turistáknak kedvező, megszokott időjárást.

Egy 2019-es tanulmány szerint Madrid éghajlata 2050-ben az észak-afrikai Marrákesre fog hasonlítani, London inkább Barcelonára, Stockholm pedig Budapestre.

Ez végzetes csapást jelentene az európai utazási és idegenforgalmi ágazat számára, amely tavaly csaknem kétezer milliárd euróval járult hozzá a gazdasághoz – írja a Bloomberg.

Az ágazat arra kényszerülhet, hogy olyan módon alakítsa át az utazási szokásokat, amely valószínűleg nem kedvezne néhány dél-európai országnak, ahol végképp elviselhetetlenné teszinyaralást a hőség.

Kik a szélsőséges időjárás legnagyobb áldozatai? Mutatjuk, melyik generáció kapja a legtöbb hőhullám

Már az eddigi 1,1 fokos globális felmelegedésnél is saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, elég csak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra (jelenleg is országos hőségriasztás van érvényben) és aszályra, vagy a hirtelen óriás csapadékot hozó zivatarokra és ezek nyomán fellépő villámárvizekre gondolni, melyek nemcsak egészségünket viselik meg, de a mezőgazdaságra és infrastruktúrára nézve is egyre növekvő károkhoz vezetnek. Bővebben >>>