A vizsgált cégek 80 százaléka ukrán jogi személyek nyilvántartásában szerepel, vagyis már a megszállás előtt is léteztek, majd átkerültek az orosz fennhatóság alá. Ezek között vannak mezőgazdasági üzemek, pékségek, bányavállalatok, gyárak, élelmiszer-feldolgozó cégek, piacok, gyógyszertárláncok, bevásárlóközpontok és sok más vállalkozás – írja a független orosz Meduza hírportál.

A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a megszállt ukrajnai területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván. A vállalatok új tulajdonosai általában oroszok. Az elcsatolt területeken új termelőüzemeket nyitnak, vagy bővítik a megszerzett vállalatokat. Leggyakrabban moszkvai, rosztovi és krími üzletemberek. 

A Novaja Gazeta Europe azonban rámutatott, hogy ezer cégből csak 260-ban szerepel a tulajdonos. Mint Ilja Sumanov, a Transparency International Oroszország főigazgatója elmondta, ennek fő oka az üzletemberek azon kísérlete, hogy elkerüljék a szankciókat.

A megszállási adminisztrációk által gazdátlannak nyilvánított ingatlanok új tulajdonosai gyakran kérdésesek.

Különösen igaz ez a zaporizzsjai terület elfoglalt részén: az oroszok által kinevezett hatóságok júniusban bejelentették azon ingatlanok „államosítását”, amelyek tulajdonosai nem jelentkeztek be az orosz adóhatóságnál. Az ilyen vagyontárgyakat vagy az államnak vagy új tulajdonosnak adják át.

Orosz fosztogatás, lopás és banditizmus

Ivan Fjodorov, az ukrajnai Melitopol közigazgatásának vezetője szerint több száz üzletember fordult a rendőrséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU), hogy a megszállást követően a vagyonelkobzást regisztrálják. A tulajdonjog igazolásához dokumentumokat kell bemutatni, ám ez nem garantálja, hogy az ingatlant nem veszik majd el.

Amikor Oroszország jóvátételt fizet, az biztosan fedezni fogja az összes kárt, amit az üzleti életben okozott, mert ami ma történik, az puszta fosztogatás, lopás és banditizmus

– hangsúlyozta Ivan Fjodorov.

Az elcsatolt területeken a tulajdonost váltó vállalkozásokat átirányítják, hogy azok az orosz piacnak dolgozzanak, míg egyes gyárakat közvetlenül a hadsereg igényeinek megfelelően használnak. Például a Berdjansk Harvesters, amely korábban mezőgazdasági gépeket gyártott, most páncéltörő sünöket és főzőberendezéseket készít az orosz hadsereg számára.

Az elcsatolt területeken található vállalkozások egy részének termékeit és berendezéseit lefoglalták, és Oroszországba vitték. Számos forrás gabonafélék és más mezőgazdasági termékek elszállításáról számolt be.

Mindent elfoglaltak, vagy elloptak

– mondta az egyik ilyen érintett vállalat, az Agroalliance vezetője a lapnak.

Az ukrán üzletemberek büntetőügyekben rögzítik az elcsatolt területeken történt vagyonvesztést, sőt, Ivan Fjodorov szerint a nagyvállalatok tulajdonosai az Emberi Jogok Európai Bíróságához és nemzetközi döntőbíróságokhoz is fordultak perekkel.