A védelmi kiadások több mint egy évtizedes drasztikus csökkentése után Dánia tavaly tíz évre 190 milliárd dán koronát (mintegy 25,5 milliárd eurónak megfelelő összeget) különített el hadseregére, amelynek egy részét az Északi-sarkvidékre szánja. Ebből most

közel 14,6 milliárd dán koronát (közel 1,95 milliárd eurót) fordít katonai erejének megerősítésére Grönlandon, válaszul Donald Trump korábbi területi követeléseire. 

Kapcsolódó

Az észak-európai ország döntésére azért került sor, mert Donald Trump szemet vetett a világ legnagyobb szigetére, az amerikai elnök meg akarja szerezni Dánia autonóm területét.

Az n-tv.de német hírportál idézi a dán védelmi minisztert, aki bejelentette, hogy Dánia a hatalmas beruházás részeként

hogy a stratégiailag kulcsfontosságú térség ellenőrzését biztosítsák.

Grönland a világ egyik legnagyobb ásványkincs-tartalékaival rendelkező, stratégiai fontosságú területe, fővárosa, Nuuk közelebb van New Yorkhoz, mint Koppenhágához. A mintegy 57 ezer lakosú szigeten található amerikai légitámaszpont kulcsszerepet játszik a rakétavédelmi rendszerben.

Dánia azonban eddig csak korlátozott erőkkel volt jelen a térségben:

  • négy elavult hadihajó,
  • egy megfigyelő repülőgép
  • és néhány kutyaszános járőr védte a hatalmas területet.

A hírek szerint a dán kormány nem csak katonailag javítana a sziget helyzetén, de fel akar lépni a grönlandiakkal szembeni diszkrimináció ellen is. Tizenkét kezdeményezést indítanak, amelyek között tolmácsszolgáltatások fejlesztése és grönlandi útlevelek bevezetése is szerepel. A kormány 2028-ig 35 millió dán koronát különít el a rasszizmus elleni küzdelemre.

Mette Frederiksen miniszterelnök eközben Berlinbe, Párizsba és Brüsszelbe utazik, hogy az ukrajnai háború és a geopolitikai kihívások kérdéseiről tárgyaljon. Bár Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei hivatalosan nem kerülnek terítékre, Dánia most egyértelmű üzenetet küldött: Grönland nem eladó, és kész megvédeni érdekeit.