Az észak-koreai nagykövetségek mintegy negyede zárhat be az év végéig. Észak-Korea külügyminisztériuma szerint az erőforrások rutinszerű átcsoportosítások miatt van szükség, melynek célja az ország „nemzeti érdekeinek” előmozdítása.
A The Economist cikke azonban felhívja a figyelmet, hogy a lépés két változást is rejt magában: egyfelől a nagykövetségek egy ideje fontos szerepet játszanak Észak-Korea illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelmében, 2016-ban bevezetett büntető szankciók bevezetése előtt a becslések szerint Észak-Korea nagykövetségei évente 50-100 millió dollárt kerestek ezzel a tevékenységgel.
Azonban úgy tűnik, hogy a nagykövetségek nem tudták fedezni költségeiket, a rezsim pedig nem pótolja a különbözetet, legalábbis ezt állítja egy volt észak-koreai diplomata, Tae Yong-ho. Szerinte a bezárások azt bizonyítják, hogy az illegális tevékenységekkel összefüggő ENSZ-szankciók hatékonyan működnek.
A bezárások azonban nem jelentik feltétlenül a kétes tevékenységek végét: Daniel Salisbury, a londoni Royal United Services Institute munkatársa szerint egyes észak-korea szankciószegők a nagykövetségektől távol hatékonyabban képesek dolgozni, ráadásul a rezsim új illegális bevételi forrásai, kiemeltem a kriptopénzek, és az Oroszországnak címzett fegyverszállítmányok háttérbe szoríthatta a hagyományos bevételi forrásokat. Ugyanakkor a hónap elején az ország külügyi tárcája arról beszélt, hogy új nagykövetségeket nyitnak.
Bővebben--->
