A New Yorkban tartott titkos voksoláson az afrikai régióból Burundi, Elefántcsontpart, Ghána, Malawi; az ázsiai-csendes-óceáni régióból Kína, Indonézia, Japán és Kuvait; a kelet-európai régióból Bulgária és Albánia; a latin-amerikai és karibi térségből a Dominikai Köztársaság, Brazília és Kuba; a nyugat-európai régióból pedig Hollandia és Franciaország kerültek be a testületbe a 2024. január elsejével induló három éves ciklusra.

Oroszország és Peru a mostani voksoláson nem került be a 47 tagú ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, miután nem szerzett elegendő szavazatot. A kelet-európai régióban Bulgária 160, Albánia pedig 123 szavazatot kapott a 193 tagú ENSZ-közgyűlésben, míg Oroszország 83-at, vagyis nem érte el a szükséges 97 szavazatot.

A szavazásra sokan egyfajta próbaként tekintettek Oroszország nemzetközi elfogadottságát illetően, tekintettel a több mint másfél éve húzódó ukrajnai orosz hadműveletre.

Az ENSZ Közgyűlése 2022 áprilisában függesztette fel Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, válaszul az ukrajnai agresszióra.

A tanácsban 47 állam képviselője foglal helyet, három évre választják őket, és legfeljebb két egymást követő ciklusban lehetnek tagok. Feladatuk az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése, az emberi jogok megsértése elleni fellépés, és ajánlások megfogalmazása, beleértve az emberi jogi vészhelyzetek kezelését is. A jelölteket földrajzi egységhez tartozó csoportokban választják meg, hogy mindenki számára biztosítsák a képviseletet.