A közösségi oldalaikon közzétett közlések alapján számol be a sajtó tőlünk nyugatabbra Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök két héten belül Budapesten tervezett csúcstalálkozójáról, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozatairól, amelyben üdvözli a „nagyszerű hírt a világ békeszerető népei számára”, és közli, hogy Magyarország készen áll.
Az EU vezető államában egyelőre különösebb kommentár nélkül számolnak be az újabb nagyhatalmi lépésről, megjegyezve, hogy Trump és Putyin augusztusban Alaszkában találkozott, de az nem vezetett tűzszünethez Ukrajnában.
Mindenesetre a német Spiegel szerint már megvan az esemény győztese, aki a „Kremlhez közel álló” Orbán Viktor, mert „erősíti státuszát” a világpolitika színpadán.
Új távlatok nyílhatnak a gazdaságban
Az ukrajnai háborúban létrejövő békemegállapodás új szakaszt nyitna meg a gazdasági fejlődésben Magyarországon és Európában – állapítja meg a német Tagesspiegel.
Megjegyzik: Orbán Viktort Trump régóta szövetségesének tekinti, míg a magyar vezető szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal az Ukrajna elleni agressziós háború ellenére is.
A Morgenpost szerint Vlagyimir Putyin számára ez az út „szokatlan gesztus”, Orbán Viktor számára „diadal” lenne, Európának pedig „vegyes szenzáció”: az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis először tervezi az orosz elnök, hogy egy Európai Uniós országba utazik.
A lap elemzése szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Trump képes lesz-e kellő nyomást gyakorolni Putyinra, hogy vessen véget a háborúnak, mindenesetre mindketten tudják, hogy az EU „nyíltan megveti őket”, és valószínűleg elégedettek amiatt, hogy a budapesti találkozó az egyesült Európát széttagoltnak ábrázolja – fogalmaz a lap.
Netanjahut is fogadtuk tavasszal
A Berliner Zeitung beszámolójában arra is kitér, hogy Orbán Viktor a Kossuth rádióban hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét az európai béke iránt, és azt mondta, hogy „hűséges partnerként” hazánk „mindig kiállt barátai mellett”.
A napilap emlékeztet: Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa terheli állítólagos háborús bűncselekmények miatt, Magyarország azonban bejelentette kilépését az ICC-ből 2026. június 2-i hatállyal.
Áprilisban Orbán fogadta Budapesten Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki ellen szintén elfogatóparancs van érvényben – írják.
Nem valószínű, hogy útközben lekapcsolják
A Bild részletezi: nemzetközi szinten a helyzet jogilag egyértelmű, mivel a 2023-ban Hágában kiadott elfogatóparancs értelmében az úgynevezett „Római Statútumhoz” csatlakozott 125 országnak azonnal le kellene tartóztatnia Putyint, ha a földjükre lépne – ez azonban nem vonatkozik az USA-ra, Oroszországra, Ukrajnára és Kínára.
Putyin letartóztatása viszont a lap szerint "Orbán rendőrsége által nem fog megtörténni”, amit Gulyás Gergely miniszter 2023-ban már kijelentett, mondván, hogy nincs jogalap az elfogatóparancs végrehajtására, mert a Római Statútumot nem építették be a magyar jogrendszerbe.
Megjegyzik: ennek ellenére Magyarország hivatalosan akkor is köteles lenne betartani a törvényt, ha Putyin novemberben ide látogat.
A Bild azt is latolgatja, hogy az elfogatóparancs értelmében kényszeríthető-e Putyin gépe kényszerleszállásra például Lengyelország felett?
Mint írják, kicsi az esély egy ilyen „rendkívül ellenséges cselekményre”, ami a nemzetközi légiközlekedési jog, valamint Oroszország szuverenitásának megsértését jelentené.
Harminc éve volt egy memorandum
Budapest már korábban is szóba került az ukrajnai háborúval kapcsolatos háromoldalú tárgyalások helyszíneként: augusztusban a Reuters és a Politico egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva közölte, hogy Trump, Putyin és Zelenszkij érkezhet.
Ám erre nem került sor, az amerikai és orosz vezetők végül Alaszkában ültek tárgyalóasztalhoz – amely ország szintén nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét.
A két politikus alaszkai találkozója elsősorban propagandisztikus siker volt Vlagyimir Putyin számára – jegyzi meg a Handesblatt.
A Die Zeit pedig felidézi: 1994-ben a magyar fővárosban írták alá a Budapesti Memorandumot az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Ukrajna között.
Akkor az országok ígéretet tettek Ukrajna területi integritásának védelmére, amennyiben lemond atomfegyvereiről. Ez az ígéret 2014-re értelmét vesztette, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát és annektálta a Krím félszigetet.