Öt jelölt neve szerepel a vasárnapi belarusz elnökválasztás szavazólapján, ahhoz azonban nem sok kétség fér, ki kerül ki közülük győztesen. Az elmúlt 31 évben, 1994 óta Alekszandr Lukasenka belarusz elnök hatalma töretlen.
Az államfő az előző elnökválasztásra viszont vélhetően nem éppen felhőtlen boldogsággal emlékszik vissza. 2020-ban ugyanis tömeges tüntetéseket generált az, mikor hivatalosan is megerősítették Lukasenka újabb győzelmét. A közfelháborodás oka az volt, hogy az ellenzék szerint 70 százalék feletti eredménnyel küldte el a nép az elnököt. Lukasenka ezzel szemben 80 százalék feletti támogatottságról beszél, amely a hivatalos végeredmény is lett. A demonstrációkat rendre kemény rendőrségi fellépéssel verték szét.
A győzelmi lehetőségtől megfosztott ellenzéki jelölt menekülőre fogta
Az ellenzék szerint a 2020-as megmérettetés valódi győztese Szvjatlana Cihanouszkaja lett volna, és a nyugati országok jelentős része sem ismerte el Lukasenka diadalát. Cihanouszkaja még abban az évben Litvániába menekült.
A félelmei megalapozottaknak bizonyultak: 2023-ban 15 év börtönbüntetésre ítélte a belarusz bíróság, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával.
Cihanouszkaja férje, Szjarhej Cihanouszki Belaruszban maradt, mégpedig igencsak aktív ellenzékiként, őt 2021-ben ítélték 18 év börtönbüntetésre. A hivatalos indoklás szerint erre egy anarchista csoport tagjaként szolgált rá, aki tüntetéseken uszította az embereket.
„A diktátor nyilvánosan áll bosszút legerősebb ellenfelein. Miközben a politikai foglyokat zárt tárgyalásokon rejtegeti, abban bízik, hogy csendben folytathatja az elnyomást. Ám az egész világ figyel. Mi nem állunk meg” – reagált akkor a bírósági döntésre Cihanouszkaja a közösségi oldalán Litvániából.
A moszkvai minta ragadós lehet
A belarusz rezsim kritikusai szerint a választás a kelet-európai államban inkább csak bábszínház.
Amit a demokratikus világban választásoknak hívnak, annak semmi köze ehhez az eseményhez Belaruszban. Ez inkább egy rituálé a diktátoroknak, amelynek keretében újra kinevezik saját magukat
– mondta Cihanouszkaja a Reutersnek a davosi Világgazdasági Fórum.
Sokan hasonlóval vádolják a Venezuela és Oroszország élén állókat is.
A Putyin ismételt győzelmével kapcsolatos magabiztosság nem véletlen. Gyakorlatilag bármi lehet választási eredmény, amit a Kreml annak nyilvánít – nyilatkozta a 2024-es orosz elnökválasztás előtt az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.
Nemzetközi színtéren nyílt titok, tette hozzá, hogy Oroszországon a szavazólapokra csak Kreml-közeliek kerülhetnek fel. A rendszeren belüli ellenzéki pártokról és jelöltek tulajdonképpen csak azért indulnak a szavazáson, hogy jelenlétük a demokrácia látszatát erősítse.
Nincs menekvés Putyin markából?
Lukasenka a választás előtt számos fogolynak adott kegyelmet, több hullámban. Egyes elemzők ezt úgy értékelték mint nyitást a nyugati országok felé. Szerintük ez egyre sürgetőbbé válik, ahogy növekszik a valószínűsége annak, hogy még idén megkezdődhetnek az orosz-ukrán béketárgyalások.
Cihanouszkaja szerint azonban ez mindössze „a szokásos játék az úgynevezett választás előtt”. A foglyok szabadon engedése fejében engedményeket vár a nyugati hatalmaktól – magyarázta a politikus. Hangsúlyozta, örömteli lépés lenne természetesen minden ilyen döntés, ám közben a letartóztatások sem állnak le.
Ez nem a politika megváltoztatása, hanem a demokrácia tesztelése. »Nézd, elengedek húsz embert, elég lesz ez? Készen álltok már a szankciók feloldására? Készen álltok arra, hogy elismerjetek engem? Nem? Rendben, akkor adok még húszat«
– mondta Cihanouszkaja.
Aktivisták egyébként attól tartanak, hogy amíg Vlagyimir Putyin marad az orosz elnök, addig a belarusznak esélyük sincs arra, hogy helyreálljon a demokrácia az országban. „Putyin tudja, hogy manipulálja Lukasenkát. Gyakorlatilag Lukasenka csak egy eszköz, nem független már” – idézi a Politico Art Balenok minszki születésű, Ausztriában élő aktivistát.
Hasonló véleménynek adott hangot még 2023-ban Cihanouszkaja is. „Lukasenka darabról darabra adja el az országunkat a Kremlnek”. Hozzátette, a Kreml „lopakodó megszállása” mindenhol érzékelhető Belaruszban: a katonaság, a kultúra, a gazdaság és a média területén egyaránt.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Egy olyan játszmába kezdett Magyarország, amely mindent megváltoztathat
Németország forrong: kétszázezren tüntetnek Münchenben, elharapóztak az utcai támadások

Újabb kábel sérült a Balti-tengeren, ezúttal az oroszok aggódhatnak

A GPS csodákra képes, nem akármilyen kiskaput kaphatnak a gyorshajtók

Döntött a Fitch: kimondták az ítéletet az EU-ról

A klímaváltozás visszavág: az afrikai por teszi tönkre a hazai napelemeket

Zúgolódik a szakma: teljesen használhatatlanok az új munkaegészségügyi szabályok

Nem büntetni, hanem becsülni kellene, ha a dolgozó hibázik

Itt az országos gimnáziumi rangsor, lehet böngészni
