Már régóta napirenden van Románia és Bulgária schengeni egyezményhez való csatlakozásának a kérdése. Az unió belügyminisztereinek múlt év végi ülésén az osztrák kormány képviselője ellenezte a schengeni övezet kiterjesztését.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) azzal indokolta a vétót, hogy az európai fegyver, kábítószer és emberkereskedelem fő útvonalán elhelyezkedő Romániában és Bulgáriában egyaránt túl magas az illegális migráció kockázata. Az ÖVP-nek és az első számú kihívójának, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) egyaránt az ellenőrizetlen bevándorlás kérdése az egyik fő belpolitikai témája.
Az Európai Bizottság vizsgálata arra jutott, hogy a felvételt kérelmező mindkét ország megfelel a schengeni követelményeknek, a Frontex adata szerint az illegális bevándorlók nem Románián és Bulgárián keresztül, hanem a nyugat-Balkánról érkeznek az EU területére.
Mint megírtuk, közvetlenül a vétó után az ausztriai cégek bojkottjára szólított fel a román vállalati szféra színe-java és idén ősszel Bukarest és a bécsi kormány közötti gazdasági és politika viták is megkezdődtek.
A határellenőrzések szigorítása után most érvénybe lépett a schengeni térségbe való fokozatos belépés elvén nyugvó, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter által "Air Schengen" elnevezésű részleges megállapodás. Ennek értelmében Románia és Bulgária 2024-től a légi és a tengeri közlekedésben is csatlakozik a schengeni térséghez – írja a Reuters.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök üdvözölte a megállapodást és reményét fejezte ki, hogy jövőre a szárazföldi közlekedésre is kiterjesztik a megegyezést. A román pénzügyminisztérium becslése szerint a nyitott európai határokhoz való csatlakozás nagyjából fél százalékponttal fokozhatja Románia éves gazdasági növekedését.
(Gulyás Ábel)
