A két 19 éves tinédzsert április 5-én vették őrizetbe egy vendégházban, ötezer hangya "társaságában". A fiatalok zaklatott állapotban jelentek meg a kenyai fővárosban tartott tárgyalásukon, ahol szüleik vigasztalták őket. Állításuk szerint a hangyákat csak szórakozásból gyűjtötték, és nem tudták, hogy ezzel megsértették a kenyai törvényeket. Egy másik eljárás keretében egy kenyai és egy vietnámi férfi ellen is vádat emeltek illegális állatcsempészet miatt ugyanazon a bíróságon.

Náluk 400 hangyát találtak a hatóságok.

A kenyai vadvédelmi szolgálat közölte, hogy a négy férfi részt vett a hangyák Ázsiába és Európába csempészésében, hozzátéve, hogy a talált hangyák között a nagy méretű, vörös színű etióp maggyűjtőhangya (messor cephalotes) is szerepelt. Hozzátették, hogy a hangyák kicsempészése Kenyából nemcsak az ország biológiai sokszínűsége fölötti szuverén jogát sérti, hanem megfosztja a helyi közösségeket és a kutatóintézeteket az ökológiai és gazdasági előnyök adta lehetőségétől. Kenyában a legnagyobb kihívást idáig a nagyobb vadon élő állatok - például az elefántok, orrszarvúak és tobzoskák - tesztrészeinek illegális kereskedelme jelentette.

A vadvédelmi szolgálat szerint a négy férfi ügye a „csempésztrendek" eltolódását jelzi, az illegális kereskedelem az ikonikus emlősöktől a kevésbé ismert, ökológiai szempontból kulcsfontosságú fajok irányába mozdult el. A két belga fiatalt a több nemzeti parknak is otthont adó Nakuru megyében fogták el. Az ötezer hangyát abban a vendégházban találták meg, ahol a fiatalok megszálltak. A rovarokat 2244 kémcsőben helyezték el, amelyeket vattával töltöttek meg, amiben a hangyák így akár hónapokig is életben maradhatnak. A két másik férfit Nairobiban fogták el, ahol 400 hangyát találtak náluk.

A kenyai hatóságok szerint a hangyák értéke az 1 millió kenyai shillinget (2,7 millió forint) is elérheti, bár a hangyák ára a faj és a piaci viszonylatok függvényében jelentősen eltérhet egymástól.

Philip Muruthi, az Afrikai Vadvilág Alapítvány (AWF) alelnöke az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a hangyák létfontosságú szerepet játszanak a talaj tápanyagának növelésében, a növények csírázásának elősegítésében és táplálékul szolgálnak más fajok, például a madarak számára. Egyben figyelmeztetett a fajok csempészésével járó kockázatokra is, ideértve az általok hordozott betegségek külföldi elterjedését a célországok mezőgazdaságában. Elmondása szerint „senki sem viheti csak úgy ki az országból az erőforrásokat", és a hangyakereskedelem szabályozását sürgette.