Az Európai Unió teljes mezőgazdasági termelése 537 milliárd eurós szintet ért el 2023-ban, ez közel 204,5 ezermilliárd forinttal ér fel. Az unióban öt, a statisztikai területi egységek nómenklatúrájának 2. szintjén (NUTS 2) besorolt ​​régió is található, amelynek a teljes mezőgazdasági termelési értéke meghaladja a 9 milliárd eurót – erre derül fény az Eurostat napokban közzétett adataiból.

Sorra vesszük, az EU mely szegletében állítják elő a legtöbb terméket, és mit tud ma felmutatni a magyar élelmiszeripar.

Az EU statisztikai hivatalának friss adatsora alapján a legmagasabb termelési értéket a spanyolországi Andalúziában mérték (16 milliárd euró), ezt követte Bretagne Franciaországban (11 milliárd euró), Weser-Ems Németországban és Lombardia Olaszországban (egyenként 9,8 milliárd euró), valamint Pays de la Loire ugyancsak Franciaországban (9,3 milliárd euró).

Továbbá az EU teljes agrártermelésén belül a zöldségek és kertészeti termékek értéke 71,5 milliárd euró volt 2023-ban. Ez volt a legmagasabb érték a növényi termékek közül, és a teljes termelés 13,3 százalékát tette ki.

Agrár, mezőgazdaság, termőföldek Németországban. Getty
A franciák után a németek állítják elő értékben a legtöbb terméket. Termőföldek Németországban.

Ahogy az tagállami összevetésben is kirajzolódik, a mezőgazdasági termelés értékét tekintve a franciák a legkiemelkedőbbek, továbbá a németek és az olaszok viszik a prímet a top 3-at nézve, de a spanyolok is még – szorosan a nyomukban – az élen járnak. 

Az uniós sor végén Málta, Luxemburg és Ciprus foglal helyet.

Magyarország pedig a 12. helyen áll a tagországok körében, stabilan a középmezőnyben. Ez több mint 11500 millió eurónyi értéket ölel fel, ami átszámítva 4378,6 milliárd forintot jelent.

Ha már hazai vizekre evezünk, az ország regionális bontását sem árt szemügyre venni.

Az érték szerint legtöbb agrárterméket előállító földrajzi régiónk a Dél-Alföld és az Észak-Alföld, mindkettő külön-külön 2800 millió eurót képvisel. Értelemszerűen a – jellemzően urbanizált – főváros csupán 22 millió eurót tudhat magáénak e tekintetben.

Elképesztő fordulat a magyar agráriumban: nőtt a bevétel, miközben zuhan a termelés

Friss KSH-s adat, hogy a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult 2025-ben, ez 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A teljes termelési volumen ugyanakkor 3,6, ezen belül a növénytermesztésé 8,7 százalékkal esett vissza. Továbbiak >>>

Ahogy azt korábban megírtuk, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 5,4 százalékkal lódultak meg tavaly október óta. De mi jellemzi most az ágazatot idehaza, és hogy értékeli a mostani helyzetet az érdekvédelmi szakmai szervezet, és milyen élelmiszerárak várhatók a közeljövőben?

Mit mond az érdekvédelmi szervezet?

Megkerestük a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségét (FÉSZ), melynek ügyvezető igazgatója, Vörös Attila felvázolta a hazai élelmiszeripar legfrissebb számait:

A magyar élelmiszeripar 2024-es eredménye 6800 milliárd forint volt, ami az azt megelőző évhez képest 3,8 százalékkal nagyobb teljesítményt jelent.

    Fontos azonban figyelembe venni, hogy 2023-ban borzalmas éve volt az ágazatnak, jelentős visszaesést szenvedtek el a magyar gyártók. A 2023-as visszaesés okai között a versenyképesség alacsony szintje elöl szerepel 

    – árnyalta a képet a FÉSZ vezetője, hozzáfűzve, a hazai élelmiszergyártók ugyanis szinte minden hatékonysági mutatóban elmaradnak az uniós átlagoktól.

    Meglátása szerint „a magyar élelmiszeripar teljesítményét jól szemlélteti, hogy az EU élelmiszeriparának teljesítményéből 1 százalékot tesz ki a magyar, míg például lakosságarányosan az EU 2 százalékát adjuk. Az egy euró hozzáadott értékre jutó földgáz és áram felhasználásunk magasabb, mint az uniós átlag, az egy munkavállaló által előállított hozzáadott érték pedig alacsonyabb, mint az uniós átlag” – jelezte.

    „Kevés értéket állítunk elő sok energiából és munkaerővel”

    – világított rá Vörös Attila., figyelmeztetve: „amikor a piaci verseny fokozódik, a fogyasztók árérzékenysége előtérbe kerül, akkor sajnos a nem hatékonyan előállított magyar élelmiszerek könnyebben esnek a boltok polcairól az import vetélytársak miatt”. Úgy látja, érdemes még figyelmet fordítani az élelmiszeripar jövedelmezőségére is. „Sajnos azt látjuk, hogy

    a hazai ágazati eredmény 278 milliárd forint, azaz körülbelül 4 százalék, elmarad az uniós tagországot átlagaitól.

    Az alacsonyabb jövedelemszint pedig kihat a beruházási, fejlesztési lehetőségekre is, egyre nehezebb ledolgozni a lemaradásunkat, ha kevés jut új eszközök és technológiák beszerzésére”. 

    Búzakalászok Magyarországon
    Az egyik fő alapanyag a hazai élelmiszer-feldolgozásban. Búzakalászok Magyarországon.

    Az árak alakulásával összefüggésben leszögezte, az élelmiszeripari átadási árakat sok tényező befolyásolja. Felvázolta, a mezőgazdasági termelés jelenti az alapanyagaink forrását, búza, kukorica, olajos magvak, növényi és állati alapanyagok sokaságát dolgozzák fel a magyar élelmiszergyártók. Ezt tekinthetjük a leginkább meghatározó költségtényezőnek az élelmiszer-feldolgozásban.

    Az alapanyagok árának alakulását általánosan mutató KSH mezőgazdasági termelői árindex idén január és szeptember között 15,3 százalékos emelkedést mutat 

    – érzékeltette a szövetség vezetője, hozzátéve: „szintén meghatározó az energia ára, amivel feldolgozzák az alapanyagokat termékekké; a földgáz és villamosenergia a két fő tényező. A víz- és csatornadíjak is komoly hatással tudnak lenni a termelési költségekre. Az igénybe vett szolgáltatások, mint a karbantartások költségei is befolyásolják a gyártóknál az egyenletet. Sajnos több olyan központi szabályozási hatás alá tartozó költségtényező is van, ahol inflációkövetés van beépítve (pl. a víz- és csatorna) a díjakba” – sorolta.

    Azt illetően, mely élelmiszertípust állítja elő Magyarország a legnagyobb arányban, a FÉSZ első embere azt mondta, „a magyar élelmiszeripar egy sokszínű ágazat, a KSH mintegy 33 szakágazatot tart nyilván”.

    „Hagyományosan az állati eredetű termékek feldolgozásával foglalkozó hús- és tejipar volt mindig erős, de a zöldség- és gyümölcstartósítás, vagy a növényolajipar is húzóágazatokként említhetők” – elevenítette fel a szakértő, aki azt is megjegyezte, az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult a hazai élelmiszergyártás szerkezete. „Ha közös nevezőnek az árbevételt választjuk ki, akkor azt látjuk, hogy

    Kapcsolódó

    a klasszikus szakágak, mint a hús- és tejtermékek gyártása mellett az ásványvíz- és üdítőital-gyártás, a zöldség-gyümölcs feldolgozása tekinthetők húzóágazatoknak az utóbbi években” 

    – ismertette Vörös Attila, aki szerint „érdekesség, hogy statisztikailag a takarmánygyártás és a hobbiállateledel-gyártás is az élelmiszeripar alá sorolható. Utóbbi, az állateledelek előállítása évek óta növekvő teljesítményt mutat, évről évre javítva a teljes magyar élelmiszeripar teljesítményét”. 

    Óriásit drágult a tojás és a gyümölcs: felszöktek a mezőgazdasági termékek árai az EU-ban és idehaza is

    Jókora áremelkedés ment végbe a második negyedévben az uniós országokban. Mutatjuk, hogyan változtak az agráriumban az árak, és hogy miben tűnik ki Magyarország. Részletek >>>