BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

„Egyetlen eurocentet sem hagyunk itt” – Magyar Péter a hetes cikkely lezárásával hozná haza az uniós pénzeket

Első ízben tárgyalt EU-s csúcson a miniszterelnök, aki meghatározó ügyekben szólalt meg, és ismertette a fejleményeket élőben.

2026. június 19. péntek, 17:29

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Magyar Péter az országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én
Magyar Péter az országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Brüsszelben legnagyobbrészt Ukrajna támogatása és csatlakozási folyamata, az európai védelmi képességek megerősítése, a kínai gazdasági nyomás kezelése, továbbá a 2028–2034-es uniós költségvetés körüli viták dominálták az napirendet uniós csúcstalálkozón, ahol első alkalommal tárgyalt Magyar Péter miniszterelnökként.

Az állam- és kormányfők találkozóján számos megoldásra váró, érdemi ügyet megtárgyaltak.

Az ukrán csatlakozási folyamattól a közös védelmi képességeken át Kína gazdasági nyomásáig

Az Európai Tanács – miniszterelnöki – csúcstalálkozója péntek délután fél négyre véget is ért, miután csütörtök este elkezdődött a kétnapos egyeztetés. A kiadott záródokumentumba Ukrajna kapcsán a további politikai, pénzügyi, katonai és diplomáciai támogatása került be végül.

Eszerint csak Ukrajna szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartó béke lehet elfogadható, sürgették Oroszországot az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre, és támogatást jeleztek Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáihoz. A dokumentum a 90 milliárd eurós ukrán hitel első részletének június vége előtti folyósítását, a katonai szállítások felgyorsítását, de a 21. orosz szankciós csomag gyors elfogadását is rögzíti.

Arról is megegyezés született, hogy a tagállamok 2030-ig az európai védelmi készültség gyors megerősítését, a keleti szárny védelmét, a drón- és légvédelmi képességek fejlesztését, valamint az európai védelmi ipar felfuttatását vállalták politikai célként. A soron következő többéves uniós költségvetés tárgyalási keretének továbbvitele októberig, a versenyképességi menetrend, az energiaárak és az ETS felülvizsgálata, a migráció októberi stratégiai vitája, valamint a bővítés, Moldova, a Nyugat-Balkán, a kábítószer-ellenes fellépés és több külpolitikai-egészségügyi ügy is bekerült a konklúziókba.

Ezenfelül stratégiai vitaként rögzítették a záródokumentumban a globális makrogazdasági egyensúlyhiányok kérdését, mely főként Kína ipari túlkapacitásai, az olcsó kínai import és az EU gazdasági kiszolgáltatottsága körüli aggodalmakat takarja.

Magyar Péter élőben jelentkezett be

A helyszínre utazó kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette, mi mindenről tárgyaltak, és akár jutottak dűlőre a tagállamokkal.

Az EU-csúcson tárgyalt a Néppárttal, melynek frakciójának a Tisza Párt is tagja, a zárónyilatkozatot azonban nem írta alá pár vitás pont miatt. Szeptemberben várhatóan a pártcsaládhoz csatlakozik is a Tisza. A görög pénzügyi válságról és a kilábalásról is szót ejtett, ennek mentén a megörökölt magyar költségvetési helyzetről is egyeztettek. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel is tárgyalt, s miután az elmúlt években megromlott a viszony az országgal, pótolni kívánják azt, hogy újból legyenek kétoldalú találkozók itt és Zágrábban is. Egyetértettek az újrakezdés lehetőségében, többek közt külpolitikai, gazdasági és energetikai kérdésekben is, miniszteri találkozókkal együtt. Az osztrák kancellárral is beszélt, már döntöttek arról, hogy az azbesztügyben kétoldalú munkacsoportot hoznak létre, de most gyorsabb haladást sürgetett az osztrák vezetőtől. Jelezte, várják a valódi választ és vizsgálatot Ausztriától, miközben jószomszédi viszonyra törekednek. Rövidesen kormányzati lépést ígért a szennyezési botrányban.

Elmondta, a V4-találkozót megelőzően Robert Ficóval is találkozott, jó a magyar-szlovák viszony, a felvidéki magyarokat érintő földelvételi ügyben megoldást próbálnak találni. A visegrádi országokkal arra jutottak, fontos ez a regionális szövetség, meg kell erősíteni és újraépíteni. Abban is egyetértettek, hogy infrastrukturális fejlesztésekben, jelesül a varsói vasútvonal kapcsán előre kell haladni. A kohéziós pénzek kapcsán 16 állam egyeztetett, megállapodtak, hogy együtt kell működniük a felzárkóztatási pénzek felhasználásában.

Migrációs munkacsoport is egyeztetett, a tagországok az illegális migráció áramlásának megállításában egyetértettek, akárcsak az emberkereskedők megfékezésében.

Harmadik országokban kialakítandó táborokról is döntöttek. Jelezte, örül, hogy az illegális migrációval szemben koordináltabb fellépést sürgetnek, de a napi egymilliós eurós büntetést Magyar ellenzi, ennek felfüggesztését javasolta.

A tanácsi ülésen bemutatkozott, és egy olyan vitába keveredett, hogy az illegális migránsokkal szembeni szigorú fellépés ügyében egy déli tagállam méltatlannak találta, hogy sokkal súlyosabban érinti ez a kérdés, mint másokat. A polkorrektség és a kettős beszéd ellen is szólt, amikor a Tisza választási eredménye felmerült.

Egyetlen eurocentet sem fogunk itt hagyni

– foglalta össze, hogyan lehet szerinte a nemzeti érdeket összeegyeztetni más EU-országok érdekei mellett.

Volodimir Zelenszkijjel megerősítették, hogy Beregszászon sor kerülhet a kettejük közti találkozóra. Az ukrán csatlakozási folyamatának első klaszterját megnyithatták a hat ilyen fejezetből. De a gyors procedúra megosztotta a tagállami vezetőket, Magyar Péter azt mondta, sok mindent kivetetett a végső szövegből, mint például a mielőbbi felvétel, érdemi pontokhoz kötve a leendő csatlakozást. Magyarország továbbra sem szállít fegyvert. A hétéves költségvetési keret kapcsán ez év végéig megállapodásra törekednek, most plusz egymilliárd eurós forrást kapott hazánk.

Felidézte, a bizottságot beperelte a parlament, erről már ítélet született, amiért hazánk annak idején vitatható módon szavazott meg EU-s forrásokat. Ezt igyekeznek Magyarék kezelni, hogy ne legyenek utóbb retorziók.

A kormányfő azt mondta, az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalásainak legfontosabb célja a hetes cikkely szerinti eljárásnak a lezárása volt. Felidézte, a folyamatot azért indították el, mert az előző kormány alatt a jogállamot, a demokráciát érintő leépülést tapasztaltak Magyarországon az európai intézmények.

Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrégiben kötött megállapodás és a kormányzat által tett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendőek az eljárás lezárásához.

Közölte, a folyamatot el kell indítani a jövő héten, és minden megy a maga útján, így várhatóan októberre elérhető, hogy

ne kelljen Magyarországnak a szégyenpadon ülnie

A miniszterelnök szólt arról is: azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy a frakciók álljanak el attól a keresettől, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, amiért az az előző kormányzati ciklusban feloldotta bizonyos Magyarországnak szánt pénzek blokkolását.

A belpolitikáról szólva, azt mondta, Sulyok Tamásnak szerinte sikerült az Ab-beadványával közjogi válsághelyzetet eredményeznie.

„Fellázadt a deep state”, úgy látja, ezt még ők maguk sem gondolták, hogy saját embereik, hét alkotmánybíró nem fog bemenni, hogy ne legyen a határozatképesség. „Várjuk a köztársasági elnök lemondását” – jelentette ki újra.

A polgármesterek és helyi képviselők fizetéséről azt mondta, a felére csökkentik a megyei közgyűlésekben kapott béreiket, melyek eddig 3-4 millióra rúgtak. A településvezetőktől a több százezres költségtérítését is megszüntetik július elsejétől.

Sándor Zoltán
Sándor Zoltán
Gyerekkorától kezdve szeret írni, miközben a számok világa sem áll tőle távol. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakán szerzett diplomát, majd a mesterszakot mint okleveles politológus szintén az ELTE-n végezte. Tanulmányait követően, mivel vonzotta a politikai újságírás, az online médiában helyezkedett el, 2021 februárjában az Alfahír munkatársaként kezdte szakmai pályafutását, 2024 novembere óta pedig az Economx szerkesztőségében dolgozik a gazdasági, üzleti és pénzügyi profilú lap munkatársaként. Hangsúlyosan közélettel foglalkozó újságíróként tevékenykedik, munkája során törekszik az alaposságra, a precizitásra és az adatközpontúságra, a kül- és belpolitika világán túl kiemelten a választások, a gazdaság, a demográfia, az energetika, a kultúra és a történelem különféle témáiban egyaránt ír, miközben a technológia bizonyos vetületei, a mesterséges intelligencia sem áll tőle távol.

Ez is érdekelhet