Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek határidőben történő teljesítését szolgálja, és elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az EB elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi - olvasható „az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő, Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, előadóként Görög Márta igazságügyi minisztert megjelölő előterjesztésben.
A dokumentum rögzíti: a törvényjavaslat kizárólag az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.
A törvénytervezet
- szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
- kiterjeszti a vagyonnyilatkozati kötelezettséget a pártelnökökre és egyes állami támogatásban részesülő szervezetek vezetőire is;
- elektronikus benyújtást vezet be, és egységesíti a vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját;
- új hatáskörökkel ruházza fel az integritás hatóságot, beleértve az adatigénylést és a vagyonnyilatkozatok érdemi ellenőrzését;
- bírságolási lehetőséget vezet be, amely akár ötmillió forintig terjedhet;
- több magas rangú tisztségviselő (köztük a köztársasági elnök, bírói és pénzügyi vezetők) vagyonnyilatkozati kötelezettségét is megerősíti és egységesíti;
- módosítja a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokat, beleértve a családi vagyonnyilatkozatok ellenőrzését is;
- büntetőjogi tényállást vezet be a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésére;
- kiterjeszti a közpénzekből finanszírozott pályázatokból kizárt tisztségviselők körét;
- megszüntet vagy átalakít több közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt (kekva);
- a kormányhoz rendeli az alapítói jogok teljes körét az érintett alapítványok esetében;
- szigorítja a kuratóriumi és felügyelőbizottsági kinevezési és összeférhetetlenségi szabályokat;
- átalakítja a közbeszerzési és koncessziós eljárások szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt;
- szélesíti a közbeszerzési adatok nyilvánosságát az ekr rendszerben;
- bővíti az Integritás Hatóság eljárási és felügyeleti jogköreit;
- módosítja a pénzügyi szabályokat a tényleges tulajdonosi adatok átláthatósága érdekében;
- pontosítja a korrupcióellenes munkacsoport működését és a felügyeleti keretrendszert;
- átalakítja a befektetési alapok és kockázati tőkealap-kezelők szabályozását;
- új előírásokat vezet be a közpénzek átláthatósága és a pénzmosás elleni szabályok erősítése érdekében.
Magyar Péter történelmi jelentőségűnek minősítette a törvénycsomagot. „A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” - hangsúlyozta a miniszterelnök.