Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Különös anomáliára figyelhettek fel azok a hazai internetezők, akik valamilyen okból az ukrán sajtóból tájékozódnának. Ha valaki otthoni, Telekomos vezetékes internetről próbálja megnyitni például az Ukrajinszka Pravda (pravda.com.ua) bármelyik nyelvű kiadását, továbbra is tiltófalba ütközik. Ha viszont ugyanez a felhasználó lekapcsolódik a Wi-Fi-ről, és mondjuk a Yettel mobilhálózatán keresztül (akár hotspotként megosztva) próbálkozik, az oldal csont nélkül betölt.
A jelenség hátterében nyilván nem a szolgáltatók önkénye, hanem a magyar közigazgatás átmeneti tehetetlensége és persze a modern technológia áll.
A szellemrendelet, ami még mindig kísért
A történet 2025 szeptemberéig nyúlik vissza, amikor az ukrán hatóságok orosz dezinformáció terjesztésére hivatkozva több magyar médiumot is blokkoltak. A korábbi Orbán-kormány erre válaszul szeptember 29-én bevezette a 298/2025. (IX. 29.) Korm. rendeletet, amellyel „tükörintézkedésként” 12 ukrán hírportált tettek elérhetetlenné Magyarországon.
Hogy miért épp ezt a tizenkettőt, hogy mi alapján szelektáltak, az azóta sem világos. Ugyanis jónéhány más hírportál elérhető ahol olvasható az ukrán kormány narratívája, akár az előző magyar kormány vonatkozásában.
A helyzet viszont a tavaszi kormányváltással jogilag gyökeresen megváltozott. A Magyar Közlöny 2026. évi 46. száma szerint az új kormányzati struktúra felállásával
a korábbi veszélyhelyzeti rendelet 2026. május 13-án végleg hatályát vesztette.
Ez azt jelenti, hogy immáron több mint három hete semmilyen érvényes magyar jogszabály nem írja elő az ukrán lapok tiltását.
Az NMHH tudja, de vár a pecsétre
Megkeresésünkre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elismerte a jogi abszurditást. Válaszukban nyíltan leírták:
Bár a blokkolás alapjául szolgáló rendelet már nem hatályos, a honlapok blokkolása kizárólag az azt kezdeményező szerv értesítése alapján oldható fel.
Az NMHH hangsúlyozta, hogy ők csak végrehajtó szerv, önállóan nem törölhetnek senkit a Központi Elektronikus Hozzáférhetetlenné Tételi Határozatok Adatbázisából (KEHTA). Mivel a Külügyminisztériumtól eddig semmilyen hivatalos jelzés nem érkezett a tiltás feloldására, a hatóság hivatalból, a helyzet mielőbbi tisztázása érdekében az új külügyminiszterhez, Orbán Anitához fordult.
Kérdéseinket mi is elküldük a Külügyminisztériumnak, ha megérkezik a válaszuk, közzétesszük.
De miért működik akkor a Yettelnél a mobilneten, ha a Telekom és a One otthoni hálózatán nem?
Az NMHH szerint a Yettel hálózatán is aktív a tiltás, ám annak hatékonysága „a felhasználó végberendezésének műszaki beállításaitól, illetve a használt szoftverektől függően jelentős mértékben változhat.”
A valóságban arról van szó, hogy a modern okostelefonok és az asztali böngészők (Chrome, Edge, Firefox) ma már automatikusan titkosított, globális DNS-kiszolgálókat (például a Google-t vagy a Cloudflare-t) használnak a weboldalak lekéréséhez.
Míg a merevebb vezetékes hálózatok és az otthoni routerek (mint a Telekom esetében) kényszerítik a szolgáltatói – és immár jogalap nélkül blokkoló – DNS-szerverek használatát, addig a mobilhálózatok és az okoseszközök rugalmasabb technológiája észrevétlenül sétál át a kormányzati tiltólistákon.
A hivatali csúszásnak bizonyára nincs tömeges hatása, mivel az ukrán nyelvű vagy ukrán kötődésű hírportálokat vélhetőleg elenyésző számú hazai felhasználó olvassa napi szinten.
Emellett arról sincs egyelőre hivatalos információ, hogy az ukrán hatóságok a maguk részéről feloldották-e már a tavaly szeptemberben blokkolt magyarországi oldalak elérhetőségét, vagy a kinti hálózatokon ugyanúgy érvényben van a korlátozás.