Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint minden idők egyik legemblematikusabb dala az ABBA 1974-es „Waterloo”-ja, amely szerinte túlmutatott a versenyen és az európai kulturális örökség részévé vált.
A politikus a legmeghatározóbb élményének Céline Dion 1988-as győztes dalát, a „Ne partez pas sans moi”-t nevezte, míg a közelmúltból Loreen „Euphoria” című száma emelkedik ki számára.
António Costa, az Európai Tanács elnökének szóvivője közölte: Costa kedvence a portugál Paulo de Carvalho 1974-es „E depois do adeus” című dala, amely a szegfűs forradalom egyik jelképeként vált ismertté, és hozzájárult az ország demokratikus átmenetéhez − adott hírt róla a Politico.
A vezetők választásai így nemcsak zenei, hanem történelmi és politikai kontextust is adnak a versenynek.
Közben az idei Eurovíziót ismét politikai viták kísérik: több ország – köztük Spanyolország, Hollandia, Írország, Izland és Szlovénia – bojkottot hirdetett Izrael részvétele miatt, miközben Brüsszelben alternatív, „Együtt Palesztináért” című eseményt is szerveztek.
A fogadóirodák szerint a finn „Liekinheitin” számít a döntő legnagyobb esélyesének.
Bár Magyarország immár 2019 óta hivatalosan nem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, a magyar rajongóknak idén mégis van kiért szorítaniuk.
Az Index arról tudósított, hogy a házigazda Ausztria képviseletében ugyanis az a Cosmo duó lép színpadra Tanzschein című dalával a Wiener Stadthalle közönsége előtt a szombat esti döntőben, akinek egyik tagja bár osztrák színekben versenyez, Budapesten született, és édesanyja révén félig magyar származású.
