Az egyre aggasztóbb feketepiaci trendek kapcsán Christos Harpantidist, a Philip Morris International (PMI) globális vállalati ügyekért felelős vezetőjét kérdeztük a 11. Delphi Gazdasági Fórumon. Harpantidis leszögezte, az illegális kereskedelem „jelentős probléma volt, és tovább növekszik”. Szerinte ennek egyik oka, hogy „nem kapja meg azt a figyelmet, amelyre szükség lenne”.
A feketekereskedelem új szintjét az ártalomcsökkentő e-cigaretták és vape-termékek népszerűségének erősödése jelenti. Harpantidis a világszinten is elismert Fraunhofer Intézet kutatócég legfrissebb tanulmányát idézte, mely szerint hogy az Európai Unióban forgalmazott vape-termékek csaknem fele (48%) illegális, feketepiacuk mára meghaladta a 6,6 milliárd eurót. Az pedig csak hab a tortán, ha az illegális vape-ek trendje így folytatódik, előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra elérheti akár a 10,8 milliárd eurót is.
Mindez nemcsak Európa gazdasági helyzetére lehet hosszú távon is jelentős hatással, hanem fogyasztóvédelmi és egészségügyi következményei is vannak. A folyamat logikája a PMI globális vállalati ügyekért felelős vezetője szerint egyszerű. Ha a legális termékek ára túl gyorsan nő, a fogyasztók egy része az olcsóbb, ellenőrizetlen piacon keresi ugyanazt a terméket, azonban ez fokozottan kockázatos, mert fennáll a veszélye, hogy eredetinek tűnő, de ismeretlen eredetű, silány minőségű hamisítványt vesz a fogyasztó.
A feketepiac kockázatai több irányból leselkednek. „Ott vannak az állam kieső bevételei, amelyek bűnszervezetekhez kerülnek” – emelte ki. Másrészt az illegális termékek nincsenek ellenőrizve, így a fogyasztó nem tudhatja, pontosan milyen összetételű árut használ. „Így felmerül a kérdés: milyen terméket használnak a fogyasztók?” – fogalmazott.
Ezért Harpantidis szerint az adóemelés önmagában nem elégséges eszköz, érdemes figyelembe kell venni a piaci és fogyasztói valóságot is. „Van kereslet ezekre a termékekre. Lehet azt mondani, hogy senki ne dohányozzon, a kereslet ettől még létezik. A megfizethetőség kérdése is létezik” – fogalmazott. Szerinte „racionális megközelítésre van szükség a kiskereskedelmi árak meghatározásában, hogy az árkülönbség ne legyen hatalmas”.
A fiatalkorúak védelme közös felelősség
A 18 év alattiak védelme az egész európai vita (egyik) legérzékenyebb pontja. Harpantidis szerint társadalmi minimumként kell kezelni, hogy kiskorúak sem legális, sem illegális nikotintermékeket nem használhatnak. Ugyanakkor ez egy „rendszerszintű probléma, amelyet egyetlen szereplő önmagában nem tud megoldani.”
Dohányipari szereplőként mindent megteszünk annak érdekében, hogy termékeink kizárólag felnőtt fogyasztók számára legyenek elérhetők. Ennek érdekében szorosan együttműködve támogatjuk a hatóságokat, valamint a kiskereskedőket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár a tőlünk telhető lépéseket megtesszük, ez önmagában nem elég: a fiatalkorúak védelme közös felelősség, amely minden érintett összehangolt fellépését igényli - tette hozzá.
A PMI a kormányzati szerepről azt mondta: „Megfelelő bírságszintek bevezetésére van szükség, valamint szankcionálni kell mindazokat, akik kiskorúaknak nikotintartalmú terméket értékesítenek. Rendszeres ellenőrzésekre is szükség van.” Harpantidis szerint több országban minimális az ilyen ellenőrzések száma, miközben más területeken, például közlekedési szabálysértéseknél, jóval intenzívebb az állami fellépés.
Magyarországi helyzet
A hazai kiskereskedelmi rendszer egyébként szigorúan korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését a nikotintartalmú termékekhez, miközben a hatóságok rendszeresen végeznek próbavásárlásokat a szabályok betartásának érdekében.
Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) a honlapján ismerteti: A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott termékek kiskereskedelmének kizárólagos helyszínei a nemzeti dohányboltok. Minden ettől eltérő értékesítési platform – kivéve a büntetés-végrehajtási intézetekben, valamint a nemzetközi közforgalmú repülőtereken szabályozottan biztosított lehetőségeket; legyen az internetes kereskedelem, utcai árusítás vagy akár a social média világában zajló bármilyen árusítás – következetes hatósági eljárásokat és szigorú szankciókat von maga után.