A NATO-tagállamok megállapodnak abban, hogy „az Oroszország által jelentett fenyegetéssel szemben” a GDP öt százalékára emelik a védelmi kiadásokat.
A védelmi kiadások jelentős növelésére vonatkozó bekezdést a Hágában tartott szövetségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata tartalmazza.
A NATO-tagállamok egész pontosan abban állapodtak meg, hogy 2035-re elérik az 5 százalékos szintet, vagyis bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szövetségesek „az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetés”, valamint a terrorizmus állandó veszélye miatt vállalják az említett kötelezettséget. A dokumentumban továbbá az is szerepel, hogy a tagállamok „rendíthetetlenül elkötelezettek a kollektív védelem iránt".
„Az egyikünk elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – áll szintén a dokumentumban, amely végül azt követően született meg, hogy a védelmi kiadások növelését Donald Trump szorgalmazta.
A TERVEK SZERINT GDP-ARÁNYOSAN 3,5 SZÁZALÉK KATONAI CÉLOKAT, 1,5 SZÁZALÉK PEDIG KIBERVÉDELMET ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉST SZOLGÁL.
Emellett Ukrajna közvetlen támogatása is beleszámít a költésbe, bár a szövetségbe való belépésről nincs szó. A kötelezettségvállalás hosszú távon jelentős gazdasági hatással járhat, különösen az európai tagállamok költségvetésére és adósságpályájára. A NATO a tervek szerint először 2029-ben fogja értékelni a költekezési pályát.
Az amerikai elnök korábban többször utalt arra, hogy Washington kilép a szövetségből, amennyiben az európai országok nem hajlandók többet áldozni a védelmi kiadásokra.
A részletekről ITT írtunk bővebben.
