BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Orbán korábban tüdőlövésnek nevezte, most állást kell foglalnia a NATO-kiadások emeléséről

Kedden kezdődő kétnapos hágai NATO-csúcson dönthetnek a védelmi kiadások 5 százalékra emeléséről, amit Orbán Viktor korábban a magyar gazdaságra nézve végzetesnek nevezett.

2025. június 24. kedd, 10:10

Fotó: Reuters / Yves Herman

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály tájékoztatása szerint

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Hágába látogat, ahol részt vesz a NATO június 24-25. között zajló csúcstalálkozóján.

A csúcstalálkozó fókuszában az európai biztonsági helyzet és a NATO védelmi képességeinek fejlesztése áll – közölték még.

A legfőbb témát nem Oroszország, Ukrajna vagy a Közel-Kelet adja majd, hanem a katonai szövetség jövője és a tagállamok kiadásai, Donald Trump amerikai elnök ugyanis már tavaly novemberi megválasztása óta követeli, hogy a tagállamok az éves GDP-jük öt százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Erről pedig a 32 tagállamnak egyhangúlag kellene döntenie

írta az Index.

Vasárnapi sajtóhírek szerint a NATO 32 tagállama előzetes nyilatkozatban vállalta, hogy legkésőbb 2035-ig a GDP legalább 5 százalékát fordítja védelmi és biztonsági kiadásokra, készülve a hágai csúcstalálkozóra.

  • Mark Rutte NATO-főtitkár javaslata szerint a tagállamok az alapvető védelmi kiadásaikat 2-ről 3,5 százalékra emelnék, és további 1,5 százalékot fordítanának például katonai infrastruktúrára és kiberbiztonságra.
  • A terv a korábbi 2032-es céldátum helyett 2035-ig szól, 2029-ben pedig felülvizsgálják majd a megvalósíthatóságát.
Mark Rutte NATO-főtitkár
Fotó: Reuters

Bár több ország támogatja a javaslatot, Spanyolország határozottan ellenezte, mondván, ezt csak szociális megszorítások árán tudná teljesíteni. Egyes források szerint a spanyol kormányfő ellenvetéseit azzal orvosolták, hogy módosították a kiadási kötelezettségvállalás szövegét, és az „elkötelezzük magunkat” kijelentést „a szövetségesek elkötelezik magukat” fordulatra cserélték, lehetővé téve, hogy egyes országok kijelentsék: a kötelezettségvállalás nem vonatkozik rájuk.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban élesen bírálta a tervet, mondván, hogy a kiadások drasztikus emelése „tüdőn lőné a magyar gazdaságot”. Most azonban a miniszterelnöknek állást kell foglalnia a csúcson várható döntéssel kapcsolatban.

A kompromisszum érdekében akár a csúcs zárónyilatkozatának megfogalmazásán is változtathatnak. 

T. E.
T. E.

Ez is érdekelhet