Több hírügynökség egybehangzóan úgy értesült:

a NATO 32 tagállama vasárnap előzetes nyilatkozatban vállalta, hogy legkésőbb 2035-ig a GDP legalább 5 százalékát fordítja védelmi és biztonsági kiadásokra, készülve a hágai csúcstalálkozóra. 

A dokumentumot az összes tagország jóváhagyta, ám csak a csúcs e heti ülésén válik hivatalossá - írta a tagesschau.de német hírportál.

A terv kivitelezése nagy változás lenne, hiszen jelenleg a szövetség által elvárt védelmi kiadások szintje a GDP 2 százaléka. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump már korábban szorgalmazta a 5 százalékos cél elérését, bár pénteken jelezte, hogy ez az amerikaiakra nem vonatkozna.

  • Mark Rutte NATO-főtitkár javaslata szerint a tagállamok az alapvető védelmi kiadásaikat 2-ről 3,5 százalékra emelnék, és további 1,5 százalékot fordítanának például katonai infrastruktúrára és kiberbiztonságra.
  • A terv a korábbi 2032-es céldátum helyett 2035-ig szól, 2029-ben pedig felülvizsgálják majd a megvalósíthatóságát.

Spanyolország ellenáll

A megállapodást követően Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy hazája kivételt képez.

Pedro Sánchez már korábban elutasította a szöveg korábbi változatát, mondván, hogy az 5 százalékos célkitűzés vállalása ésszerűtlen és kontraproduktív lenne, a kormányoknak jogukban áll dönteni arról, meghozzák-e ezt az áldozatot. Források szerint a spanyol kormányfő ellenvetéseit azzal orvosolták, hogy módosították a kiadási kötelezettségvállalás szövegét, és az „elkötelezzük magunkat” kijelentést „a szövetségesek elkötelezik magukat” fordulatra cserélték,

lehetővé téve, hogy egyes országok kijelentsék: a kötelezettségvállalás nem vonatkozik rájuk.

„Teljes mértékben tiszteletben tartjuk más országok jogos vágyát, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, de mi nem fogjuk ezt tenni”  - közölte a miniszterelnök. Jelezte, hogy A megállapodás jó Spanyolországnak, és az egész NATO-nak, mert bizonyítja, hogy ebben a nagyon nehéz korszakban is működik a multilateralizmus. 

Sánchez vasárnapi nyilatkozata szerint Spanyolország nem tervezi a kiadások növelését, és úgy véli, hogy a gazdasági növekedés fenntartása fontosabb a fenntartható védelem szempontjából.

Magyarország: több ezer milliárdos terhet jelen

Magyarország az egyik kevés NATO-tagállam, amely jelenleg teljesíti a GDP 2 százalékos védelmi kiadási célt, írta az Index hozzátéve, hogy a 2025-re tervezett 1753 milliárd forintos védelmi költségvetés azonban több mint duplájára nőne, ha a 5 százalékos cél megvalósulna, azaz meghaladná a 3754 milliárd forintot.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban élesen bírálta a tervet, mondván, hogy

„tüdőn lőné a magyar gazdaságot” az ilyen mértékű kiadás.

A NATO a megnövekedett kiadások szükségességét az Oroszországból érkező növekvő fenyegetés ellensúlyozásával és Európa biztonsági felelősségének erősítésével indokolja, miközben az Egyesült Államok katonai figyelme Kínára irányul.