BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Új típusú támadás érhette a Barátság vezetéket, növelik a nyomást az ukránok

Az olajvezeték szivattyúállomása után egy Volgográd megyei olajfinomítót is dróntámadás ért. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországra szállított kőolaj volumenére nem volt hatása a támadásnak, csak átmeneti nyomáscsökkenés volt észlelhető.

2025. január 31. péntek, 14:14

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Szerda éjjel ukrán támadás érte a Barátság kőolajvezetéket több helyi orosz forrás szerint. Az ukrán csapás a brjanszki területen érte a vezetéket, a támadás idején légiriadó volt érvényben.

Az orosz hatóságok annyit közöltek, hogy a légvédelem lelőtt két ellenséges drónt.

Az Euromaidan Press arról számolt be, hogy az Európát, azon belül pedig a Magyarországot is ellátó vezetéknek kulcsfontosságú része a novozibkovói szivattyúállomás, amit a támadás ért. A százhalombattai és a pozsonyi finomító évente mintegy 12 millió tonnát használ fel, és ennek 75-80 százaléka érkezik a Barátság vezetéken keresztül.

Az Indexnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Paczolay Máté szóvivő úgy reagált a történtekre, hogy 

átmeneti nyomáscsökkenés volt észlelhető a Barátság vezetékben.

A szóvivő hozzátette, mindennek a szállított kőolaj volumenére nem volt hatása, és az infrastruktúrát is helyreállították azóta.

A Forbes beszámolója szerint az ukrán 14. pilóta nélküli légijármű-ezred által üzemeltetett drónok hajtották végre a támadást.

„A tűzből ítélve a csapás pontos volt” – jegyezte meg a WarTranslated észt elemzője.

Az ukránok két éve támadják az orosz olajszállításokat, legutóbb 2024. december 30-án intéztek támadást drónokkal, azonban az eddigi támadásokban robbanóanyaggal megrakott drónok vettek részt, amelyek egyszerűen berepültek a célpontjukba.

Nikolaev Vanek, egy népszerű ukrán Telegram csatorna tulajdonosa szerint azonban a mostani támadásban egyszerűen ledobták a drónok a bombákat.

Ukrajna már jelenleg is használ módosított polgári sportrepülőgépeket harci küldetésekre. Például az Aeroprakt A-22 képes egy 100 kilogrammos bombát is szállítani.

A bombák ledobásának képessége jelentős előnyt jelent, mivel miközben egy robbanóanyaggal megrakott A-22-es ellentétes irányban csak 640 kilométert képes megtenni, addig egyirányú küldetés esetén hatótávolsága 1300 kilométerre nő.

A Brjanszk régióban lévő célpont azonban mindössze 40 kilométerre volt az ukrán határtól, így a drónok ledobhatták bombáikat, majd visszatérhettek a bázisra.

A távoli leszállás képessége azonban továbbra is komoly kihívást jelent, amelynek megoldása azért lenne kulcsfontosságú az ukránok számára, mert amennyiben meg tudnák szervezni a drónok biztonságos visszaküldését a küldetés után, akkor ezek a harci eszközök újrafelhasználható fegyverekké válnának, így pedig több célpont megtámadására is alkalmasak lennének. 

Folytatódnak az ukrán támadások

A TASZSZ hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy a légvédelem 49 ukrán drónt fogott el és semmisített meg hét oroszországi régióban az éjszaka folyamán, az egyik drónról lehulló törmelék okozott tüzet a Volgográd megyei olajfinomítóban, egy ember megsérült.

безпілотники, ймовірно, атакували район НПЗ та нафтобази у Волгограді. Відео з російських соцмереж. pic.twitter.com/yaLWq7PaZe — Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) January 31, 2025



Egy helyi csoportban az egyik felhasználó azt írta, hogy „az egész lakás megremegett”, pontosítva, hogy a Krasznoarmejszkij kerületben vannak, ahol a BBC News Russian beszámolója szerint a LUKOIL-Volgogradneftepererabotka finomító található, amely

Oroszország déli szövetségi körzetének legnagyobb kőolajtermék-előállítója, 14,8 millió tonna üzemi kapacitással.

A voronyezsi régióban a hajnali támadások során egy gépkocsivezető sérült meg a lezuhanó dróntörmelék következtében.

Mol-vezér: Magyarországon nincs alternatívája az orosz vezetékes kőolajnak
Hernádi Zsolt szerint az Oroszországgal szembeni uniós szankciós rendszer és a rendelkezésre álló alternatívák nem összeegyeztethetők a józan ésszel, különösen Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet