Az észak-koreai katonák, akik nemrég csatlakoztak az orosz-ukrán háborúhoz Oroszország oldalán korlátlan internet-hozzáférést kaptak, és pornót néznek a harcmezőn a Financial Times szerint. Egy erről szóló katonai jelentés úgy fogalmaz, hogy a katonák „zabálják" a felnőtt tartalmakat. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, Charlie Dietz alezredes azonban nem tudta megerősíteni, hogy milyen célokra használják az internetet az észak-koreai katonák, mielőtt bevetik őket.
A Guardian pénteken közölt egy riportot, amiben egy ukrán katona arról beszél, hogy elkezdtek koreaiul tanulni a háborúban azt követően, hogy mintegy 10 ezer katona vesz részt a harcokban az elszigetelt országból.
Kezeket fel, dobja el a fegyvert, a sisakját és vegye le a taktikai mellényt
– hangzik a parancs lefordítva.
Volodimir Zelenszkij nemrég naprakész információkat osztott meg az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeiről, amikor felszólalt az Európai Politikai Közösség által jegyzett, Budapesten megrendezésre kerülő uniós csúcstalálkozón.
A Kyiv Independent beszámolójában azt írja, hogy az ukrán elnök elmondása alapján jelenleg 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik orosz területen az ukrán határ közelében, konkrétan a súlyos harcokkal terhelt Kurszk megye területén. „E csapatok egy része már részt vett az ukrán erők elleni harci műveletekben, és már vannak áldozatok" – számolt be a hírről szűkszavúan az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna vezetője.
Az ukrán katonákat minden esetre nem nagyon érdeklik, hogy észa-koreaiak is harcolnak a háborúban. „Nem tudjuk, hogyan fogja Moszkva kiképezni őket vagy kommunikálni velük. Lehet, hogy fanatikusokká válnak. Az is lehet, hogy teljesen tapasztalatlan srácok egy másik kontinensről. Akárhogy is, készen állunk – mondta a Guardiannak az egyik katona, azt azért hozzátette velük kapcsolatban, hogy
értelmetlen halál lesz az övék.
Lehet olyanról is hallani, hogy ukránok azzal viccelődnek mostanában, hogy aki elfogja az első észak-koreai hadifoglyot, azt egy láda pezsgővel jutalmazzák. „A valóságban az észak-koreaiakat átadjuk az illetékes szerveknek" – mondta a lapnak. Az ukrán médiajelentések szerint egyébként már hat észak-koreai tisztet megöltek az összecsapásokban.
Ott vannak, bizonyíték van rá
Az elmúlt hetekben a dél-koreai és amerikai hírszerzés, valamint a NATO is azt közölte, hogy bizonyítékot láttak arra, hogy észak-koreai csapatok részt vesznek az orosz-ukrán háborúban. Moszkva és Phenjan azonban mindeddig nem reagált közvetlenül egyik vádakra sem.
Andrij Kovalenko, Ukrajna legfelsőbb dezinformációs tisztviselője hétfőn a Telegramon azt közölte, hogy immár Észak-Korea első katonai egységei tűz alá kerültek Kurszkban.
A dél-koreai KBS-nek adott interjújában Rusztem Umerov megerősítette ezt, és azt mondta, hogy arra számít, hogy az észak-koreai csapatok „jelentős része” vesz részt harci cselekményben, bár hozzátette, „eddig csak kis összetűzésekről volt szó, nem teljes körű harcról”. Legtöbbjük képzése még folyik – tette hozzá.
Elemzők szerint Phenjan a csapatokért cserébe fizetséget, vagy hozzáférést kaphat az orosz haditechnikához.
Szerdán az orosz törvényhozók arról indítottak szavazást, hogy az Észak-Koreával kötött kölcsönös védelmi szerződést ratifikálják, amelyet először Vlagyimir Putyin orosz elnök díszes phenjani látogatása során javasoltak júniusban. Ez szavatolja, hogy Oroszország és Észak-Korea segíti egymást abban az esetben, ha bármelyik ország ellen „agresszió” történik.
Kinek és mit ad pontosan?
Először 2022 szeptemberében bukkantak fel olyan hírszerzési jelentések, amelyek arra utalnak, hogy Észak-Korea fegyvereket szállíthat Oroszországnak. Mindez körülbelül hét hónappal azután történt, hogy Oroszország megkezdte invázióját Ukrajna ellen.
A részletekről ITT írtunk bővebben.
A szakértők eleinte szkeptikusan fogadták az erről szóló híreket, ám ahogy az orosz tüzérségi tüzek intenzitása fokozatosan csökkent a háború előrehaladtával, mindinkább hitelesnek találták azokat. Az orosz erők ugyanis a háború kezdeti szakaszában, 2022 márciusában és áprilisában naponta körülbelül 70-80 ezer lövést adtak le, ami májusra 60 ezerre csökkent. 2023 januárjára a napi használat 20 000-re, majd április-májusra 14 000-re, július-augusztusra 12 000-re, novemberre pedig már csak 8 000-re esett vissza.
Ez a folyamatos csökkenés a tanulmány megállapítása szerint valószínűleg abból fakadt, hogy Oroszország rosszul számolta a háború időtartamát, ami a vártnál gyorsabb készletek kimerülését eredményezte, amit a hazai termelés fokozása sem tudott ellensúlyozni.
E hiány pótlása érdekében Oroszországnak külső lőszerforrásokat kellett keresnie, ami a jelek szerint arra késztette, hogy Észak-Koreától kérjen támogatást.
