Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aligha lepte meg az elemzőket, hogy a német kormány kénytelen-kelletlen módosította az idei évre vonatkozó előrejelzését a hét elején. A friss, valószínűleg már utolsó becslés szerint 0,2 százalékos zsugorodással zár Németország gazdasága idén, ami az előző évi mínusz 0,3 százalékos értéke után arra utal, nem könnyű kilábalni a tragikus megtorpanásból.
A 2023-as év előtt utoljára 2020-ban és 2009-ben volt recesszióban a gazdaság. Kétéves visszaesésre pedig 2002-2003-ban volt példa utoljára: 0,2 és 0,5 százalékos mínuszokkal. Az azt megelőző években hasonló krízisre nincs példa, de az adatokat csak 1990-ig, a két állam újraegyesítéséig érdemes vizsgálni.
Robert Habeck gazdasági miniszter, aki április végén még 0,3 százalékos bővülést jelzett előre 2024-re, szerdán tette közzé, hogyan nézhet ki a talpra állás:
- 2025: 1,1 százalékos,
- 2026: 1,6 százalékos növekedést terveznek.
Annak érdekében, hogy ezekből a prognózisokból valóság legyen, számos feladat vár a gazdaság szereplőire: az energiabiztonság javítása, a túlzott bürokrácia menedzselése, a szakképzett munkaerőhiány gyors orvoslása.
Ezek nem csak elméleti síkon jelentkező problémák: elég csak az elmúlt időszak negatív híreire gondolni, például a Volkswagen tervére a német gyárai bezárásáról, vagy az Intel 30 milliárd eurós chipgyártó beruházásának halasztására.
Egyelőre erősen kérdéses, mennyi hatása volt a kormány júliusi intézkedéscsomagjának, amely a magán- és állami beruházások felpörgetésével, a megújuló energiaforrások bővítésének gyorsításával és a bürokrácia csökkentésével rúgta volna be a gazdaság motorját. Nyáron még hitt benne a kabinet, hogy mindezek fél százalékos pluszt jelenthetnek.
A szaktárca szerint viszont jövőre már számos dolog támogathatja a növekedést:
- az emelkedő bérek miatt a háztartások fogyasztása nő
- alacsonyabb infláció
- adókedvezmények
- alacsonyabb kamatkörnyezet
- kedvezőbb finanszírozási feltételek, több beruházások
Van, aki szerint ez még kevés. Peter Adrian, a német DIHK ipari lobbiszervezet elnöke azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a kormány növekedéstámogató intézkedései észszerűek és régóta esedékesek, de nem lesznek elegendőek.
Kongatva a vészharangokat arra hivatkozik, hogy a német vállalatok egy része külföldi áttelepülést fontolgat, az ipari termelés zuhan, az üzletek egy része bezár, egyre több cég jut csődbe. Szerinte az első és legégetőbb intézkedés a kis- és középvállalkozások számára az energiaárak enyhítése lenne. Ők ugyanis az adókkal és a rendszerhasználati díjakkal együtt a négyszeresét fizetik, mint az európai átlag.
