Az adót először februárban javasolták a kormány által megbízott szakértők, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70 százalékos csökkentését.
A centrista kormány hétfőn késő este széleskörű kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasággal kapcsolatos politikáról.
Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi szén-dioxid-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog
– mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában. Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán elfogadják – írja a Reuters.
A megállapodás szerint a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban tonnánként 300 dán koronát (16 ezer forintot) kellene fizetniük a szén-dioxid-kibocsátás után, ami 2035-re 750 koronára emelkedne.
A mezőgazdasági termelők 60 százalékos jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, ami azt jelenti, hogy a tényleges tonnánkénti költség 120 koronánál kezdődik, és 2035-re 300 koronára emelkedik, miközben a mezőgazdasági műveletek kiigazítására is biztosítanak támogatásokat.
Az adó 2030-ban 2 korona többletköltséget jelenthet a darált marhahús kilójáért
– mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilónként 70 koronától kapható a dán diszkontokban.
A dán gazdák kompromisszumképesek
Új-Zéland ebben a hónapban elvetette a hasonló adó bevezetésének tervét, miután a gazdák kritikával illették.
Bár a dán gazdák aggodalmukat fejezték ki, hogy az ország éghajlati céljai a termelés csökkentésére és munkahelyek megszüntetésére kényszeríthetik őket, azt mondták, hogy a kompromisszum lehetővé teszi vállalkozásuk fenntartását.
