Február 16. és 18. között tartották az egyik legfontosabb biztonságpolitikai eseményt, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumot, ahol a
védelmi kérdések mellett a geopolitikai helyzetről, technológiáról és
fenntarthatóságról beszéltek a meghívott politikusok, szakértők és előadók. Az eseményen felszólalt Olaf Scholz német kancellár is, aki leginkább
Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és Ukrajna segítésének fontosságáról
értekezett. A német kancellár arra szólította fel a többi országot, ne
hagyjanak fel az Ukrajnának nyújtott segélyekkel és ezzel egy időben továbbra is
erősítsék meg a saját hadseregüket.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült
videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy
az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német
állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség pénzügyi
következményeit. A kancellár azt mondta, hogy az
Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28
milliárd euró.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott szövetségeseinek az eddigi segítségért, egyben arra buzdította őket, hogy vessenek véget a „mesterséges" fegyverhiánynak, amely az orosz haderőnek fölényt biztosít a harcmezőn.
Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Úgy
fogalmazott: más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy
minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek.
Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel.
A pénz, amit a biztonságunkra
költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt
érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs
semmi – tette hozzá.
Olaf Scholz arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya
szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott,
hogy Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát,
és a döntéseket a megfelelő időben meghozzák.
Scholz elmondta azt is, Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán.
Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van
az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra. A kancellár rámutatott
egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a
jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius
jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust.
A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell
áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő
elnöke.
Scholz szerint az Oroszország jelentette veszély valós,
ezért amellett érvelt, hogy az országok elrettentő és védelmi képességeinek
hitelesnek kell lennie.
Több támogatás Ukrajnának, több pénz haderőfejlesztésre.
A kancellár felszólította az uniós partnereit, hogy saját
biztonságuk érdekében több pénzügyi segélyt nyújtsanak a honvédő háborút vívó
Ukrajnának, majd emlékeztetett, hogy Németország az idei évre hétmilliárd
euróval, a következő évekre pedig további hatmilliárd euróval fogja segíteni
Kijevet. Mint fogalmazott, nagyon szeretné, ha „az EU összes fővárosában is
hasonló döntések születnének”.
Szerinte Európának nagy figyelmet kell fordítania saját
biztonságára, és a haderő mellett a védelmi ipart is fejleszteni kell, ami
szerinte hozzájárul Európa biztonságához. Mint arra felhívta a figyelmet,
Németország jelenleg Franciaországgal és az Egyesült Királysággal tárgyal a
precíziós fegyverek fejlesztéséről.
Beszédében kiemelte, az Egyesült Államok a háború kezdete
óta évente 20 milliárd dollár katonai segélyt nyújt Ukrajnának, miközben az
országának éves GDP-je 28 billió – amellett érvelt, hogy Európának is hasonló
arányokban kellene segítenie Ukrajnát.
