Nagyjából konszenzus van a kutatók között, hogy az elkövetkező év(tized)ek egyik elsőszámú globális kihívása az ökológiai válság megoldása lesz. Az elmúlt két évben az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei megnehezítették a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljainak a betartását. A Párizsban aláírt megállapodásban az unió országai vállalták, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé fog válni.
Az Európai Központi Bank (EKB) keddi jelentése szerint viszont az európai bankok nem igazítják az üzleti tevékenységüket a gazdaság közelgő szén-dioxid mentesítéséhez, ami miatt fokozott pénzügyi és jogi kockázatokkal kell szembenézniük – írja a Reuters.
Az EKB évek óta sürgeti a bankokat, hogy a hitelezési gyakorlatukban és a kockázatértékeléseikben vegyék számba az éghajlati szempontokat.
Az uniós bankok nagyrésze elkötelezte magát az éghajlati anomáliák kezeléséhez szükséges gazdasági átállás mellett, a hitelportfólióik azonban nincsenek összhangban a hangoztatott zöld célokkal.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagjának elmondása szerint az euroövezet hitelállományának a 75 százalékát lefedő 95 bank nem számol a Párizsi Megállapodás klímacéljaival, ami radikálisan megemeli az átmeneti kockázataikat.
Nem olyan nagy a tényleges kitettség
A zöld átalakulásban leginkább érintett – az olaj, a gáz, a szén, az autóipar, az acél és a cement – ágazatokban viszont kicsi, 189 milliárd euro az euroövezeti bankok kitettsége. Ez a teljes hitelállományuknak csak az 5 százalékát teszi ki. A vizsgált pénzügyi intézetek közül mindössze 13-nak van 5 milliárd eurót meghaladó kitettsége az európai szén-dioxid kibocsátás felét okozó hat ágazatban.
Az uniós bankok 2024 végéig kaptak haladékot, hogy teljesítsék az EKB éghajlati követelményeit. Amennyiben a pénzintézetek továbbra is eltérnek az elvárt dekarbonizációs pályától, akkor további követelményeket fognak velük szemben bevezetni.
Az Európai Központi Bank célja, hogy a klímaváltozás költségei a jövőben a standard kockázatkezelés sarokkövévé váljanak.
