BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Brexit: új szabályok léptek életbe a kereskedelemben

Érvénybe lépett Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmének új szabályrendszere.

2023. október 1. vasárnap, 19:54

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Érvénybe lépett vasárnap a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó új megállapodás, amely a rendkívül heves vitákat szító egykori észak-írországi protokoll egyes előírásait enyhíti – írja tudósításában az MTI.

A konzervatív párti brit kormány és az Európai Bizottság február végén jutott egyezségre a windsori keretmegállapodásnak átnevezett egyezményről. Ennek alapján Észak-Írország továbbra is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben marad az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával, de a keretegyezmény jelentősen enyhíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem vámjogi terheit.

Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A vasárnaptól érvényes új szabályozás legfőbb könnyítései közé tartozik, hogy azok a Nagy-Britanniából szállított termékek, amelyeknek végcélja Észak-Írország – tehát garantáltan nem kerülnek át az Ír Köztársaságba, vagyis az EU belső piacára –, „zöld folyosón” léphetnek be északír területre minden vámbürokrácia nélkül.

Az ilyen termékek – elsősorban élelmiszerek és gyógyszerek – csomagolásán „Not for EU” felirattal kell feltüntetni, hogy az adott áru nem forgalmazható az Európai Unió piacán. Ez a feltétele annak, hogy e termékekhez ne kelljen olyan bizonylatot mellékelni, amely igazolja, hogy az áru mindenben megfelel az EU egységes belső piacán érvényes szabványoknak.

Az új szabályozás vasárnapi életbe lépése nyomán az élelmiszer-kiskereskedelmi cégeknek és a nagykereskedőknek nem kell minden egyes kamionszállítmányhoz több száz igazoló dokumentumot kiállítaniuk.

1998-ban kivívták, nem is változtatnának rajta

A korábbi észak-írországi protokoll a brit kormány adatai szerint évente több mint egymillió vámáru-nyilatkozat kitöltését tette volna szükségessé a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelemben. Mindegyik ilyen nyilatkozat nyolcvan rubrikát tartalmazott, amelyekbe esetenként tízszámjegyű termékkódokat kellett beírni.

Észak-Írország különleges státuszára azért van szükség, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határa az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Ezen az egykor katonai szigorral őrzött határon azonban az észak-írországi felekezeti konfliktus rendezését elindító 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként jó ideje semmiféle ellenőrzés nincs, így a Brexit-megállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll Nagy-Britannia és Észak-Írország között írt elő vámjellegű ellenőrzéseket.

Ennek célja az volt, hogy Írországba – vagyis az EU egységes belső piacára – ne kerülhessenek át ellenőrizetlen termékek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek.

A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnya és az ugyancsak radikálisan EU-szkeptikus észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban kezdettől követelték a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Kiderült a brexit újabb puszító következménye
A régi szép időkben, amikor még az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállama volt, zavartalanul folyt a hét minden napjának mind a 24 órájában a szigetország és a kontinens közötti élelmiszer-kereskedelem. A brexit határt létesített a La Manche csatornán, aminek eredményeként a brit kivitel bonyolultabbá vált. A behozatal csak azért úszta meg ezt, mert a londoni kormány egyelőre nem változtatott a korábbi importszabályokon.
Károly Gábor
Károly Gábor
Károly Gábor közgazdász végzettségű újságíró és szerkesztő, bő két évtizede dolgozik a magyar médiában. Az Economx főmunkatársa és felelős szerkesztője korábban az Indexnél, a Világgazdaságnál, az Origónál, a Magyar Nemzet Online-nál és a Fintech.hu-nál is megfordult; utóbbinál főszerkesztőként irányította a pénzügyi technológiával foglalkozó szakportált. Pályája során dolgozott hír-, rovat- és címlapszerkesztőként, írt gyorshíreket, tudósításokat, interjúkat és hosszabb háttéranyagokat is. Leginkább gazdasági, pénzügyi, makrogazdasági és vállalati témákkal foglalkozik, különös érdeklődéssel követi a magyar gazdaságpolitika, a költségvetés, az adózás, a fintech és a vállalati innováció ügyeit. Szereti azokat a témákat, ahol a száraznak tűnő adatokból végül egy nagyon is emberi, üzleti vagy politikai történet áll össze.

Ez is érdekelhet