Szerbia 2009-ben kérte az uniós tagságot, s 2012 óta
tagjelölt, közben egyre inkább elveszíti az uniós integrációba vetett hitét a lakosság.
Ez olvasható ki az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat
közvélemény-kutatásából.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia valaha tagja lesz-e az Európai
Uniónak a megkérdezettek
- mindössze 30 százaléka válaszolt igennel,
- míg 54,7 százalék már nem hisz ebben.
43 százalék van az integráció mellett, és 46 ellene.
Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
Nemzetközi Főigazgatóságának munkatársa a Magyar Nemzet megkeresésére azt
mondta, Szerbia és a szerb társadalom belefáradt a folyamatos ígérgetésbe és
bizakodásba. Mint fogalmazott:
lényegében a milosevicsi rendszer bukása óta téma az ország csatlakozása az Európai Unióhoz, ugyanakkor azóta eltelt közel 23 év, és még mindig úgy tűnik, hogy egy esetleges szerb EU-s csatlakozás csak a távoli jövőben lehetséges, pedig az elmúlt két évtized folyamán többször is olyan időpontokra tették a szerbek lehetséges csatlakozását, amelyek akkor távolinak tűntek, de azóta már a múltnak számítanak.
Az Európai Unió feltételül szabja a Belgrád-Pristina
párbeszéd folytatását és lényegében elvárja, hogy Szerbia mondjon le Koszovóról,
ami a szerb társadalom egy jelentős részében is ellenérzéseket szül az Európai
Unióval szemben.
Palusek hozzátette:
nagy kérdés, ha válaszút elé kerülne Szerbia, Moszkvát vagy Brüsszelt választaná.
Mint mondta, az előre hozott választások enyhíthetik Szerbia problémáit.
Ugyanez a felmérés kitér a Moszkva elleni esetleges szankciókra is.
A megkérdezett lakosság 79 százaléka elutasítja azt. 10
emberből pedig mindössze 1 támogatná a büntetőintézkedések bevezetését.
A szerbek hagyományosan oroszbarátok, egyfajta nagy testvérként tekintenek Oroszországra, mint a legnagyobb és legerősebb szláv országra, amely a szerbekhez hasonlóan ortodox vallású. Oroszország korábban is mindig támogatta Szerbiát, sokszor a Nyugat ellenében is. A szerb társadalom nem felejtette el az 1999-es NATO légicsapásokat, ami még inkább csökkentette a nyugatba és növelte az oroszokba vetett bizalmat
− értékelte az eredményeket a szakértő.
Az országban elharapózó agresszió miatt pedig a szerbek 76 százaléka a valóságshowkat is betiltaná.
Májusban több tömeggyilkosság történt az országban, ez
sokként hatott a társadalomra és tömegtüntetésekhez vezetett.
Az utcára vonulók követelték az erőszak megfékezését, ehhez
kapcsolódóan a gyakran erőszakos karaktereknek teret adó és a valóságtól
teljesen elrugaszkodott, kifordult értékrendet népszerűsítő valóságshowkat − tette hozzá Palusek Erik.
