A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy
sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni – szögezte le Joe Biden a
vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem
nyújtottak be Ukrajna számára. Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az
Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a
háború több évig tartana.
Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd
– mondta az amerikai
elnök.
A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden
hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség „egységesebb,
mint valaha".
A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért,
de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik - mondta az amerikai elnök.
Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország
NATO-csatlakozást, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben csütörtökön
Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a
helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette:
nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt.
Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai
Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa
Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO
Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.
A finn elnök „biztonságunk új korszakáról" beszélt.
Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és
elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi
NATO-csúcson.
A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai
elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel
tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg.
Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság
kérdésében. Leszögezte: ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és
nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni
tudjuk (a válságot).
Az északi országok mindig is vezető szerepet játszottak
ebben – tette hozzá.
Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás
elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul
tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok
kibocsátását.
Mette Fredericksen dán miniszterelnök elismerően szólt
arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás
elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell
megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte
érdekében.
