1985 óta, amióta a Titanic roncsait megtalálták, 2012-ig, az
elsüllyedés centenáriumáig 140 ember járt a Titanicnál, de 2023-ig nem érte el
a 250-et azoknak a száma, akik lent jártak a tenger mélyén – mondta az InfoRádióban
Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti
szakíró
2021 és 2023 között működött az OceanGate, amely nem tudományos céllal, hanem kizárólag a profit érdekében vállalkozott a
merülésekre. A hangsúlyt igyekeztek arra fektetni, hogy azok, akik fejenként
250 ezer dollárt áldoznak arra, hogy ebben a járműben elérjék a Titanic
roncsait, úgy érezzék, hogy valami a saját jelentőségükön túlmutató kulturális
célt, missziót is teljesítenek. Mission specialistnek nevezték őket.
A Titan balestéről addig nem érdemes beszélni, amíg a szakértői jelentések nincsenek meg
A TIT Hajózástörténeti Egyesületének elnöke azt mondta, a Titant egy korábbi merülő jármű továbbfejlesztésével hozták
létre 2018 és 2019 között. Addig a cég, az OceanGate végzett ugyan óceáni és
tengermélyi merüléseket, de csak partközelben, kis mélységben.
Maga a Titan egy viszonylag kis jármű. Mintha egy bogárhátú Volkswagenben ülne öt ember, és a felegyenesedésre nem volt alkalmas – írta le
a szakértő.
Magzatpózhoz hasonló, zsugorított testhelyzetben lehetett nyolc órát eltölteni, hiszen csaknem három órán keresztül tartott a leereszkedés a felszínről a négykilométeres mélységbe. Ott legfeljebb négyórányi hasznos munkavégzésre volt mód és a maradék időt a felemelkedésre fordították.
John Mauger, az amerikai partiőrség ellentengernagya a
csütörtök esti sajtótájékoztatóján közölte, hogy megtalálták a tengeralattjáró
szétrobbant alkatrészeit. Öt különböző törmelékrészt tudott megnevezni: a két
titán félgömböt, ezek sérülésmentesen egyben maradtak, viszont egymástól
jelentős távolságra találhatók. A roncsok elhelyezkedéséről szólva említette,
hogy ezeknek az egymáshoz képesti helyzete meggyőzően utal arra, hogy a
túlnyomás hirtelen fokozódásából eredő robbanás pusztította el a járművet,
feltételezhető, hogy abban a pillanatban, amikor a felszíni járművel történő
rádióösszeköttetés megszakadt, a robbanás is bekövetkezett - idézte a hatóság
első bejelentését Balogh Tamás.
Az amerikai parti őrség alaposan kivizsgálja a tragédia okait, a felelősségre vonás sem maradhat el. Bővebben >>>
Azt lehet tudni, hogy a két és fél óráig tartó ereszkedési
folyamaton belül 1 óra 45 perccel a felszín elhagyását követően következett be
a baleset, nem érték még el tehát a maximális mélységet. A robbanás valószínű
oka az anyaggal függ össze, amelyből a tengeralattjárót építették.
Potenciálisan két ilyen anyag lehet, vagy maga a szénszálas merevítésű középső
rész, vagy pedig a 35 centiméter átmérőjű ablak a titánburkolat elején. Hozzátette,
ezen túlmenően minden egyes illesztés hordozza magában azt a
lehetőséget, hogy akár az ott bekövetkező anyagfáradás, a csavarok vagy a
hegesztés, vagy bármi olyan egyéb anyagkapcsolat, amelyiknek az összetevői
anyagfáradáshoz vezethetnek vagy annak vannak kiszolgáltatva okozója lehet egy
ilyen balesetnek.
Amíg nem lehetett biztosan tudni azt, hogy a hajó megsemmisült, addig volt arra matematikai esély, hogy esetleg a felszínen
sodródik – tette hozzá.
Tudták, mire vállalkoznak
Minden résztvevővel aláírattak egy joglemondó nyilatkozatot, amelynek a része az is, hogy elismerik, hogy a tevékenység,
amelyben részt vesznek, rájuk nézve halálos végkimenetellel is járhat. Azonban
az egy másik kérdés, hogy ezt a kockázatot milyen alapról vállalja az ember,
ugyanis minden vízijárműnek a szolgálatba helyezését egy engedélyezési
folyamatnak meg kell előzni. Kérdés, hogy ebben az esetben erre melyik hatóság
részéről és milyen feltételekkel került sor, illetve a hajót az engedélynek
megfelelően használták-e. A vizsgálat majd ezekre is fényt fog deríteni.
Ha bármit is felszínre hoznának a balesetet szenvedett tengeralattjáró maradványai közül, akkor azt első körben biztosan a
helyszínelői feladatok ellátására, az igazságügyi szakértői tevékenység
megalapozására tennék. Ne felejtsük el, hogy Stockton Rush, az OceanGate
igazgatója, aki életét vesztette a katasztrófában, előtte több
sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez egy kísérleti jármű. A tizenharmadik
útján érte halálos tragédia, de tizenkét úton keresztül ez a technológia, amit
a felépítéséhez alkalmaztak, jól teljesített. Nem lehet egyértelműen azt
mondani, hogy semmire sem volt jó – jelentette ki Balogh Tamás.
