A nőjogi aktivizmus terén elért eredmények ellenére sem
csökkentek a nemek közötti egyenlőtlenségek az utóbbi tíz évben, a jelenlegi
mutatók tükrében pedig vélhetően nem sikerül elérni a nemek közötti egyenlőség
2030-ra kitűzött megvalósítását – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) jelentésében.
A 80 országot vizsgáló dokumentumban felhívják a figyelmet
arra is, hogy a nemi alapú társadalmi előítéletek még mindig világszerte nagyon
erősek, vagyis az emberek csaknem 90 százaléka legalább egy ilyen jellegű
előítélettel él.
A legutóbbi felmérések szerint:
- 10 férfiből és nőből csaknem kilenc zsigeri előítéleteket
hordoz a nőkkel szemben; - 49 százalék úgy gondolja, hogy a férfiak jobb politikai vezetők;
- 43 százalék szerint a férfiak rátermettebb vállalati vezetők;
- 27 százalék úgy gondolja, hogy a nők és férfiak számára
biztosított azonos jogok alapvető része a demokratikus berendezkedésnek; - 28 százalék szerint, a felsőfokú tanulmányok fontosabbak a
férfiak számára.
Aroa Santiago, az UNDP egyik szakértője leszögezte: noha
mindent meg kell tenni a nemi alapú előítéletek felszámolása érdekében, a végső
cél a hatalmi dinamikák megváltoztatása, mégpedig nemcsak férfiak és nők
között, hanem általánosságban az emberek egymás közötti viszonyát illetően.
A nők jogait korlátozó társadalmi normák a közösség egészére
nézve károsak és gátolják a fejlődést – szögezte le Pedro Conceicao, a UNDP
fejlesztési osztályának igazgatója, hozzátéve:
az egész világ nyer azon, ha a nők szabadságát és önrendelkezését garantálják.
Jóllehet az oktatás mindig is a nők helyzetének
előmozdítását segítette, a kutatásban aláhúzzák, hogy egyrészt a
koronavírus–járvány nyomán rengeteg nő vesztette el a munkahelyét, másrészt a
munka világában még mindig globálisan jelen van a bérszakadék.
A nők lelki és testi egészségére emellett közvetlen
fenyegetést jelentenek az erőszakról vallott nézetek: négyből egy megkérdezett
nem látta problémának, ha egy férfi bántalmazza a feleségét.
A jelentésben figyelmeztetnek, hogy a nemek közötti
egyenlőtlenség kezelése nélkül nem sikerül megvalósítani az ENSZ 2015-ben
megfogalmazott, 2030-ig tartó fenntartható fejlődési programját (SDG) sem.
