Az Eurobarométer szerint az európaiak többsége, 56 százaléka
kíséri figyelemmel az európai parlamenti választások előkészületeit, ami 6
százalékkal több, mint 2018-ban. Magyarországon a választási hajlandóságra adott válasz
megegyezik az uniós átlaggal, vagyis 67 százalék, míg a választások iránti
érdeklődés egy százalékkal magasabb (57 százalék), mint az uniós átlag.
A megkérdezettek a demokráciát tartják a legfőbb védendő
értéknek:
- 37 százalékuk a demokrácia,
- 28 százalékuk az emberi jogok,
- 27 százalékuk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét
jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként.
Magyarországesetén a leginkább védendő értékként szintén a
demokráciát (39 százalék), az emberi jogokat (34 százalék), és harmadikként a jogállamiságot jelölték meg (25 százalék) védendő értékként. A nemzeti
identitások és kultúrák, a nemzeti kisebbségek, valamint a társadalmon belüli
különböző csoportok védelmét a magyarok lényegesen fontosabbnak tartják az
unióban mért átlagnál.
A válaszadók 54 százaléka meg van elégedve a demokrácia EU-n
belüli működésével:
- a szabad és
tisztességes választásokkal (70 százalék), - a szólásszabadsággal
(70 százalék), - az alapvető jogok tiszteletével (66 százalék) elégedettek a
leginkább, a dezinformáció és a korrupció kezelésével viszont annál kevésbé.
Ugyanezen adatok Magyarország esetén: 55 százalék, 64
százalék, 69 százalék, 79 százalék, és a magyar polgárok szintén a korrupció kezelésével és a dezinformáció elleni védelemmel a legkevésbé elégedettek.
Magyarországon leginkább azzal elégedettek a válaszadók,
ahogy
- az EU-ban az emberek részt tudnak venni a politikai életben (67
százalék), - az alapjogok tiszteletével (70 százalék),
- a szólásszabadsággal az
EU-ban (69 százalék).
A média sokszínűségével (66 százalék, az uniós 60
százalékkal szemben) és a jogállamiság helyzetével is inkább elégedettek (62
százalék, szemben az uniós 58 százalékkal) a magyarok, mint az uniós átlag.
A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre
juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések
szintén viszonylag magas (64 százalékos, illetve 54 százalékos) támogatottságot
élveznek. Magyarországon ezek az adatok 66, illetve 59 százalékosak.
A felmérés szerint az európaiak 69 százaléka elégedett
Ukrajna megsegítésére tett uniós lépésekkel.
Leginkább Hollandiában (90
százalék), Svédországban (87 százalék), Finnországban (87 százalék) és
Írországban (87 százalék), legkevésbé pedig Szlovákiában (45 százalék) és
Görögországban (48 százalék). Magyarországon 64 százalék ez az adat.
A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy egyértelműen
megmutatkoznak az elmúlt évek egymást érő válságainak hatásai, melyek következtében
romlott az életszínvonal, és ebben a tekintetben a jövő évben sem várnak
javulást,
- a megkérdezettek 29 százaléka még nem érzi a visszaesést, de azzal
számol, hogy jövőre bekövetkezik - a válaszadók közel kétharmada (65 százalék)
nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, - 57
százalékuk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit.
Magyarországon a válaszadók 47 százaléka ítéli meg úgy, hogy
romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást.
Jelentősen magasabb,
40 százalék azoknak az aránya, akik még nem érzik a visszaesést, de azzal
számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A magyarok 64 százaléka nem elégedett a
nemzeti, és 54 százaléka az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése
tekintetében.
Végezetül a válaszadók 38 százaléka szeretné, ha az Európai
Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tenné az
első helyre. A közegészségügyben 33 százalékuk, 31 százalékuk a klímaváltozás
elleni küzdelemben, szintén 31 százalékuk pedig a gazdaság fellendítésében és a
munkahelyteremtésben várna el több cselekvést az intézménytől.
Magyarországon, az elmúlt évek felméréseihez hasonlóan, az
emberek a gazdaság fejlesztését és új munkahelyek teremtését (37 százalék), a
közegészségügyet (36 százalék) és a szegénység és társadalmai kirekesztés
elleni küzdelmet (34 százalék) jelölték meg az EP legfontosabb feladataiként.
