Az Oroszország és Európa többi része közötti feszültségek és a földgázellátás problémái előtérben tartják a kontinens energiarendszerének fenntarthatatlanságát. Az infrastrukturális beruházások megfelelő kombinációjával azonban Európa olyan rendszerrel kerülhet ki a felfordulásból, amely olcsóbb, megvalósítja a kontinens nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási céljait és biztonságosabb – derül ki a Goldman Sachs kutatásából.
A befektetési bank újonnan kiadott tanulmánya szerint 2050-ig 10 billió, vagyis 10 ezer milliárd eurós beruházásra lesz szükség ahhoz, hogy Európa átalakítsa energetikai infrastruktúráját. Ez évente mintegy 350 milliárd eurót jelent, ami 2030-ra a bruttó hazai termék mintegy 2 százalékát teszi ki.
A tanulmány alapján a rendszer drámai mértékben megerősítené az energiafüggetlenséget, bár még így sem szüntetné meg teljesen az importot. A kontinensnek továbbra is vásárolnia kellene fosszilis tüzelőanyagokat a vegyipar további működéséhez, és importálnia kellene a zöld hidrogén egy részét. A Goldman Sachs Research becslése szerint a régió 2050-re 58-ról 15 százalékra csökkentheti energiaimport-függőségét.
Nagy beruházás, nagy megtérülés
Az új rendszer megfizethetőbb lenne. Az európai átlagfogyasztó energiaköltségei a 2021-es árakhoz képest 40 százalékkal, az idei várható csúcshoz képest pedig 60 százalékkal csökkenhetnének a jobb energiahatékonyság, az olcsóbb cseppfolyósított földgáz (LNG), az olcsóbb megújuló energiaforrások és a jobb regionális összeköttetések révén.
A Goldman Sachs Research szerint a földgáz a következő 20 évben Európa energiaellátásának kulcsfontosságú része marad. A kontinens történelmileg vonakodott hosszú távú LNG-szerződéseket kötni, aminek következtében nagymértékben támaszkodik a csővezetéken keresztül történő gázimportra.
A nyugati hatalmak és Oroszország között az ukrajnai háború miatt kialakult feszültségek okán ez a rendszer nem fenntartható.
Ahhoz, hogy Európa elérje az orosz gáztól való függőségének mérséklését, majd azt teljesen meg is szüntesse, az EU-nak növelnie kell az LNG-importot - derül ki a Goldman Sachs Research modelljéből. A 10 és 15 éves szerződések sorozata erősítené az energiabiztonságot, és lehetővé tenné az LNG-projektek új generációjának kifejlesztését.
Párhuzamos zöldülés
Bár a földgáz még évtizedekig fontos marad, a megújuló energiaforrások - például a napenergia, valamint a szárazföldi és tengeri szélerőművek – válnak a jövőbeli energiarendszerek központi tényezőivé. A Goldman Sachs Carbonomics-kutatása szerint a villamosítás a legfontosabb hajtóereje az alacsonyabb kibocsátásnak és az energiaimporttól való függőség csökkentésének. Ehhez az erőfeszítéshez jelentős beruházásokra lesz szükség az akkumulátorgyártás terén is.
A szezonalitás, valamint a közlekedés és a nehézipar energiaigénye azt jelenti, hogy a zöld hidrogén szintén kulcsfontosságú összetevő lesz, és végül az energiarendszer 15 százalékát fogja kitenni. Az EU-nak az energiahálózatok és hidrogénvezetékek összekapcsolt rendszerére lesz szüksége ahhoz, hogy a szénhidrogénimportot az alacsony költségű termelőktől, például Ibériából, Dél-Európa egyes részeiből és az Egyesült Királyságból származó tiszta energiaellátással helyettesítse Európa többi részén.
Ehhez időre és beruházásokra lesz szükség, de az európai vezetők számára van kiút: a Goldman Sachs Research által készített modellek szerint az EU az orosz-ukrán válsággal szemben úgy erősítheti energiafüggetlenségét, hogy közben nem veszélyezteti éghajlat-változási törekvéseit.
A Goldman Sachs Research becslései szerint a kiadások idővel megtérülnek az energiaimport megtakarításaiból.
