Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az orosz-ukrán háború miatt kieső ukrajnai gabonaexport csökkenése miatt visszaesett a gabona kínálata a világpiacon, ám Argentínában, a világ egyik éléstárában Aimar Dimo gazda éppen most döntött arról, hogy csökkenti vetésterületét – írja a Financial Times. A Föld déli féltekéjén most vetnek, ami normális esetben azzal a haszonnal jár, hogy az ottani termény az év végén jelenik meg a világpiacon, amikor az északi féltekén termelt gabona mennyisége csökkenni kezd.
Dimo, aki 1500 hektáron gazdálkodik az ország északkeleti részén lévő Santa Fe tartományban, úgy véli, hogy termelőként felelősséggel tartozik a világpiaci kínálat növeléséért is, de a Buenos Aires-i kormány éppen most veszi el az ösztönzést ettől azzal, hogy kiviteli kvótát vezetett be a hazai kínálat növelése és ezzel az árak leszorítása érdekében.
Argentína egyébként 2021-ben 21,8 millió tonna búzát termelt, miközben a hasonló lakosságú Ukrajna 25 milliót. Miután Alberto Fernández peronista (ez a Fideszhez hasonló politikai irányzat csak sokkal hosszabb és színesebb múlttal) államfő évi tízmillió tonna exportban limitálta a 2022-2023-as idény kivitelét, ez jóval elmarad majd a 2021-2022-es szezon 14,5 milliós exportjától.
Katasztrofális a kormány korlátozó döntése, így a világ nem számíthat Argentínára az élelmiszerválságban és romlik a Nyugat alkupozíciója az orosz vezetéssel szemben – derül ki Enrique Erize, a Buenos Aires-i Nóvitas agrártanácsadó cég elnökének szavaiból. Argentína az elmúlt években átlagosan 12-13 millió tonna gabonát exportált ázsiai, észak-afrikai és más latin-amerikai országokba. A legnagyobb felvevőpiac Brazília, amely egyedül ennek a mennyiségnek nagyjából a felét veszi át.
Teljes letargia
Dimo más farmerekhez hasonlóan arról számol be, hogy jóval kevesebbet vetett, mint egy évvel korábban. Ebben a kiviteli korlátozás mellett szerepe van a műtrágya és a szállítás megdrágulásának, továbbá az ország gazdaságát szaggató folyamatos válságnak. A nemzetközi hitelpiacoktól elzáródott országban 2019 óta fut egy IMF hitelprogram, ám azt az előző kormány kezdte, és hiába újították meg a Valutaalaptól szokatlanul enyhe feltételekkel idén tavasszal, szakértők nem látják, hogy a Buenos Aires-i vezetés képes lenne megfelelni a törlesztési feltételeknek vagy bárhonnan máshonnan pénzhez juthatna.
Ennek eredményeként a szegénységi küszöb alatt élők aránya a népességen belül 43 százalékra nőtt a Fernández hatalomra kerülése előtti 35 százalékról – derül ki az argentin Pontifical Catholic Uiversity adataiból. Válaszul számos termék árát befagyasztották, köztük a kenyérét és a lisztét, ami csökkentette a farmerek bevételeit. Ez tovább ösztönzi azt a folyamatot, amelyben a búza termeléséről az olcsóbban – kevesebb műtrágya és víz felhasználásával – előállítható napraforgó és árpa termesztésére térnek át.
