A politika, amit képviselek olyan, amilyet Mr Trump képvisel, olyan amilyet Mr Putyin képvisel – mondta 2017-ben Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Gyűlés elnöke, a franciaországi elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron államfő ellenfele. Kettejük különbségét ugyan 54-46 százalékra Macron javára mérte az április 10-ei első forduló után készült első közvélemény-kutatás, ám ez olyan szerény különbség, hogy az április 24-ei második forduló után ő lehet Franciaország következő elnöke – írja Gideon Rachman, a Financial Times publicistája.
Az első fordulóban a francia szavazók 57 százaléka a radikális jobbra vagy a radikális balra szavazott, miután a hagyományos mérsékelt republikánus és szocialista párt összeomlott, magára hagyva Macront a centrumban. A radikalizálódó közhangulatban nem lesz könnyű megőrizni pozícióját. A kihívó esélyei olyan jók, hogy el kell gondolkodni azon, mit hozhat, ha megnyeri az elnökválasztást? Még mindig radikális vagy az utóbbi évek „cukiságoffenzívája” valóban mérsékeltebbé tette, s ezért hatalomra kerülése nem okozna akkora sokkot, mint amekkora most látszik?
Az, hogy közel került a végső sikerhez, Le Pen okos számításának sikere, annak, hogy „méregtelenítette” imázását. Megszabadult makacsul rasszista apjától és elhagyta 2017-es kampányának legmegosztóbb elemeit, mint például hogy Franciaországnak ki kellene lépnie az eurózónából, vagy hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést. Ismert jó viszonyát Vlagyimir Putyinnal azzal semlegesítette, hogy azt mondta az Ukrajna elleni orosz inváziót elindító orosz államfőre, hogy „megváltozott” korábbi énjéhez képest.
A lényeg nem változott
Ugyanakkor nem változtatott számos olyan vonásán, amelyek alapján nem véletlenül mondta, hogy Donald Trump volt amerikai elnökhöz hasonló politikus. Az állítja, hogy a népet képviseli az elittel szemben és a nemzetet a globalizáció híveivel szemben. Kampányszlogenje, miszerint Adjuk vissza a franciáknak az országukat!, hajaz Trump Tegyük ismét naggyá Amerikát! szlogenjére, és majdnem szó szerint ugyanaz, mint a 2016-os brit függetlenségi népszavazás brexitereinek Vegyük vissza az ellenőrzést! jelmondata.
Választási programja nem nélkülözi az olyan elemeket, amelyek a radikális jobboldali szavazóknak szólnak. Egyik egyike, hogy betiltaná a muszlim fejkendő viselését a közterületeken. A rendőrségnek bírságolási jogot adna ezzel kapcsolatban, ami borítékolhatóan utcai konfliktusokhoz vezetne a hatóság emberei és a muszlim vallásúak között.
Azt ígéri, hogy visszaállítja a francia jog elsőbbségét az unióssal szemben, ami szembe menne az ország uniós tagságával, és nem ez az egyetlen EU-ellenes ígérete. Például visszavonná Franciaország hozzájárulását az EU büdzséjéhez. Ha elnökké választanák, akkor erősítené kapcsolatát az unió két illiberális államát vezető lengyel és magyar kormánnyal, és a hozzá hasonló populista Matteo Salvini úgy érezhetné, hogy előtte is megnyílhat az út a hatalomba. Vlagyimir Putyin, akinek borzasztóan alakultak a napjai február vége óta, úgy érezhetné, hogy a francia választók adtak neki némi reményt arra, hogy jól is kijöhet háborús kalandjából.
Eközben az elnök emberei a negatív kampány tolták. Bruno Le Maire pénzügyminiszter például azt mondta a tévékamerákba, hogy a franciák választhatnak: olyan elnököt akarnak-e, aki Európa élvonalába emelte Franciaországot vagy olyat, aki Vlagyimir Putyin szövetségese.
