Magyarország viszont nyilvánosan egyetlen orosz kém ellen sem lépett fel az utóbbi időben. Mindez újabb megnyilvánulása az Orbán-kormány különutas – külföldről nyíltan oroszbarátnak minősített – politikájának, amely miatt hazánk egyre inkább kiszorulni látszik a visegrádi együttműködésből - olvasható a portálon.
Ahogyan az a Szergej Szkripál egykori orosz kettős ügynök megmérgezése utáni kiutasítás-hullámnál is bebizonyosodott, a nyugati országok tudják, vagy legalábbis sejtik az orosz nagykövetségek és konzulátusok bizonyos dolgozóiról, hogy valójában titkosszolgálati feladatokat látnak el, békeidőben azonban megtűrik a jelenlétüket. Egyrészt vélhetően azért, mert megfigyelésükkel hasznos hírszerzési információkat nyerhetnek, másfelől pedig azért, mert kiutasításuk konfrontációhoz vezet Moszkvával.
Az ukrajnai háború azonban megváltoztatta a képletet, Oroszország ellenséges országgá, kémei pedig közvetlen fenyegetéssé váltak. Erre utalt Sophie Wilmes belga külügyminiszter is kedden, amikor azt hangsúlyozta: nem büntetőintézkedéseket hoztak, hanem a nemzetbiztonság védelmében utasították ki az orosz diplomatákat.
Egyelőre az EU tagállamainak kevesebb, mint fele lépett fel a diplomata útlevéllel felruházott orosz ügynökökkel szemben. Egyes országok ugyanakkor egymással összehangolt módon léptek fel az orosz kémek ellen - kedden például Belgium, Hollandia, Írország és Csehország egyszerre jelentette be a kiutasításokat. A Bloomberg értesülései szerint Berlinben is fontolgatják, hogy kémtevékenységet folytató orosz diplomaták tucatjait küldik haza.
