Joe Biden figyelmeztetései nem véletlenek a kínai vezetés felé az ukrán háború kapcsán, s úgy tűnik, az ázsiai ország megértette a célzásokat. Hszi Csi Ping elnök a jelek szerint eddig megértette a célzásokat, Kínának sokkal több vesztenivalója van a nyugati országokkal való jó viszony megromlása esetén, mint az Oroszországgal való stratégiai együttműködés feladásával - derül ki a Reuters összefoglaló elemzéséből.
Bár a kínai gazdaságban egyre nagyobb a súlya a többi délkelet-ázsiai országgal való kereskedelemnek és a belföldi fogyasztásnak, azonban az ország számára még mindig döntő fontosságúak a nyugati demokráciákkal kiépített gazdasági kapcsolatok. Az Egyesült Államok és az Európai Unió együttesen a kínai export több, mint egyharmadát szívja fel, eközben gazdasági szempontból alig lenne értelme az ázsiai ország számára az Oroszország melletti nyílt kiállásnak.
Ha csak gazdasági szempontok döntenék el a kérdést, hogy Oroszország, vagy mindenki más, Kína számára nem lenne kétséges a döntés, gazdasága olyan mértékben integrálva van a nyugati gazdaságokéba - mondta Chad Brown, a washingtoni Peterson Institute for International Economics nevű think-tank szakértője.
Ugyanakkor eközben Kína amerikai nagykövete azt hangsúlyozta, hogy országának jelenleg teljesen normális kereskedelmi kapcsolatai vannak Oroszországgal a kereskedelem, pénzügyek és az energetika terén. A CBS tévécsatornának adott interjújában kiemelte, ezek szokásos üzleti tranzakciókat takarnak a nemzetközi jogon alapulva a kereskedelmi világszervezet előírásai alapján.
Ha Kínát mondjuk az oroszoknak történő fegyverszállítások miatt, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókkal kívánná sújtani a világ, az nem csak rá nézve, de az összes többi országra nézve is súlyos következményekkel járna. A kínai gazdaság jelenleg a második legnagyobb a világon és a legnagyobb exportőrnek számít.
Export: az oroszok messze nem olyan fontos partnerek
Az elmúlt 20 évben hatalmasat nőtt, az ország GDP-je éves szinten már meghaladja a 16 ezer milliárd dollárt, s eközben függése a külkereskedelemtől arányaiban jelentősen csökkent, azonban még mindig nagyon jelentős. Előbbi annak köszönhető, hogy az évek során a kínai középosztály jelentősen megerősödött, s ennek köszönhetően a belföldi fogyasztás és a szolgáltatói szektor súlya folyamatosan nő a gazdaságban. Ennek ellenére Kína még mindig sokkal jobban függ az exporttól, mint bármely más nagy gazdaság. A GDP 35 százaléka közvetlenül ehhez köthető, míg az Egyesült Államok esetében 23 százalék ez az arány, de magán a jelentős exportőr Japán esetében sem több 31 százaléknál.
A G7 országok közül azok, amelyek az Oroszország ellenes szankciók magját alkotják, a kínai export egyharmadát veszik fel évente. Ez ugyan kisebb, mint a 20 évvel ezelőtti 50 százalékos aránya, azonban 2014 óta elég stabilnak tekinthető. A Dél-kelet Ázsia Országok Szövetségébe (ASEAN) országokba irányuló export eközben a duplájára nőtt, 15 százalékra, ezekbe az országokba már többet szállít Kína, mint Japánban. Azonban a friss adatok azt mutatják, az elmúlt egy évben az Európai Unióba irányuló export emelkedett a legtöbbet, 24 százalékot, ami részben a járvány miatti kiesések utáni normalizálódásnak is köszönhető.
Ha nem csak az export adatokat, hanem az kereskedelmi mérleget is megvizsgáljuk kiderül, hogy a kínai gazdaság számára még fontosabb a nyugattal folytatott kereskedelem. A friss adatok szerint január februárban Kína Európai Unóval szembeni kereskedelmi többletet 45 milliárd dollárra rúgott, az Egyesült Államok Esetében közel 60 milliárd dollárra, s csak ezt követték az ASEAN országok 16 milliárd dollárral.
Eközben az orosz piac részesedése a kínai exporton belül az elmúlt 20 évben alig 1-2 százalék volt. Itt a legfontosabb exportcikkek sok más országhoz hasonlóan az elektronikai termékek, fogyasztási cikkek voltak, többek között mobiltelefonok, számítógépek, játékok, és ruházati cikkek. Ha csak a mobiltelefonokat nézzük, akkor például 2020-ban az Egyesült Államokba ebből Kína 10-szer annyit adott el, mint Oroszországban.
S hogy mit ad Oroszország mindezért cserébe? Természetesen energiahordozókat. 2020-ban mintegy 27 milliárd dollár értékben szállítottak olajat és egyéb olajipari termékeket Kínának, e mellett eltörpül az egyéb nyersanyagok, mint a réz, a fa, a cseppfolyósított földgáz, a szén és a vasérc exportja.
Az orosz-ukrán
háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen
a linken követheti.
