Az ügyhöz közel álló források szerint ennek oka, hogy a büntető intézkedések kockázatosak lennének a jogi akadályok miatt egy olyan időszakban, amikor a tagállamoknak az energiaár-robbanással, az orosz gazdaság elleni szankciók miatti kieséssel és az ukrán menekülthullám ellátásával egyszerre kell megküzdeniük.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kívánta kommentálni a hírügynökség értesüléseit - írja a Bloomberg.
Az óvatosság indokolt lehet, tekintve a jogi helyzet nem teljesen egyértelmű voltát. Az Európai Parlament múlt hét végén még állásfoglalásban üdvözölte az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletét, amely elutasította a jogállamisági mechanizmus ellen Lengyelország és Magyarország által benyújtott kereseteket. A Parlament határozta szerint itt lenne az ideje, hogy a Bizottsága azonnal reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban zajló súlyos megsértésére, amely komoly veszélyt jelent az Unió pénzügyi érdekeire.
Ugyanakkor a hírügynökség forrásai emlékeztetnek, a támogatások megvonását maga után vonó mechanizmus során az EU-nak minden kétséget kizáróan igazolnia kell, hogy az adott tagországban a korábban folyósított uniós forrásokat nem megfelelően használták fel. Ha az Európai Unió érvényesítette volna a 2020-ban elfogadott mechanizmust a jogállamisági elveket megsértő tagállamokkal szemben, akkor az elvileg oda vezethetett volna, hogy Lengyelország idén mintegy 130, Magyarország pedig több, mint 40 milliárd eurónyi uniós támogatástól esik el.
Lengyelország esetében egyébként a megkérdezett szakértők szerint amúgy is nehéz lett volna egyértelműen bizonyítani az uniós támogatások nem megfelelő felhasználását. Ráadásul a lengyel kormánypárt részéről olyan jelzések érkeztek, hogy hajlandóak visszavonni az Unió által sokat kritizált igazságügyi rendszer átalakításának néhány elemét, s így az ország számára megnyitnák az EU járvány utáni helyreállítási alapjából nekik jutó mintegy 36 milliárd eurónyi összeget. Piotr Müller kormánysióvivő utalt arra, egy múlt heti rádióinterjúban, hogy a lengyel parlament hamarosan megvitatja az erről szóló törvénymódosítást.
Ugyanakkor sokak szerint a mechanizmus elsődlegesen Magyarországot célozta volna, tekintettel az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt felmerült korrupciógyanús ügyekre és a jogállamisági elvek feltételezett sorozatos megsértésére - írja az összefoglaló. Az már a múlt héten kiderült, hogy a Bizottság várhatóan az április eleji magyar parlamenti választások előtt már szinte biztosan nem fogja élesíteni a mechanizmust.Az Ukrajna elleni orosz agresszió időközben teljesen átrajzolta az erőviszonyokat.
Az orosz támadás megindulása óta az Ukrajnával határos Lengyelország vált a háború sújtotta országból menekülők elsődleges célállomásává. Az eddigi becslések szerint február 24-ótatöbb, mint 1,72 millió menekült érkezett az országba, Magyarország esetében ez a szám meghaladja a 255 ezer főt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az Ukrajnából menekülők létszáma eléri majd a 10 millió főt, ami a legnagyobb menekültválságot jelentené Európában a második világháború óta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-t arra kérte, legyen szolidáris és segítse Lengyelországot a menekültek ellátására irányuló erőfeszítéseiben, amely az Unió közös feladata és felelőssége.
Az orosz-ukrán
háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen
a linken követheti.
