Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszország elképesztő mennyiségű bevételre tett szert a kőolaj és földgáz
értékesítéséből: 2021-ben például 120 milliárd dollárnyi bevétele volt
ezekből az energiahordozókból, ami magyar éves
GDP kétharmada - írja a G7. Lenne tehát mit befektetni, de mégsem tudják ezt a helyi
gazdaság fejlesztésére fordítani.
A hasonló
nagy nyersanyag-exportáló országok egyik fő problémája az, hogy a
jelentős devizabevételeket nem lehet egykönnyen helyi pénznemre váltani,
a hazai gazdaságban nincs mibe fektetni. Így ezek az országok
jellemzően külföldön – általában épp a nyersanyagukat megvásárló fejlett
országokban – fektetik be a bevételeiket. Ennek tipikus példái az
Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia, de Oroszország is ebbe a
kategóriába tartozik.
Oroszországban ezért nagy
szükség lenne külföldi befektetésekre. Egy 2016-os tudományos cikk már
az akkori, a maiakhoz képest alig észrevehetőnek tűnő szankciók kapcsán
is kiemelte, hogy az ország az atomreaktorok és turbinák kivételével
minden területen külföldi technológiára szorul. Ezt vagy importálják,
vagy a külföldi cégek közvetlen tőkebefektetéseivel hozzák létre
helyben.
Emellett az oroszok nem csak belső
fejlesztésre nem tudták fordítani a valutájukat, de még azt se sikerült
megvalósítaniuk, amit az Öböl-menti országoknak: befektetőként se
tudtak a világpiacon megjelenni. A GDP évente közel ötödét kitevő
nyersanyagexport bevételét nem tudták érdemben nemzetközi befektetésekre
sem hasznosítani. Ahogy az OECD adatai alapján látható, a gigantikus
devizabevételek ellenére az orosz külföldi befektetések a GDP arányában
csak a magyar szintet érik el.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.
