A múlt hónap végén tartott hondurasi elnökválasztás megnyerése előtt Xiomara Castro, a baloldali Libre párt képviselője azt mondta, hogy diplomáciai kapcsolatokat nyit Kínával. Csapata azonban azóta visszalépett ettől az álláspontjától – írja az Aljazeera.
Gerardo Torres, a párt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára és Castro átmeneti csapatának tagja pénteken azt mondta, hogy a leendő hondurasi kormány nem készül megszakítani a Tajpejjel való kapcsolatokat.
"Az új kormány fenntartja a Tajvannal való kapcsolatokat" - mondta a Reuters hírügynökségnek. "A megválasztott elnök, Xiomara Castro egyértelműen fogalmazott, a kapcsolatok fennmaradnak. A pártban senki sem akar úgy kormányra lépni, hogy eltávolodunk az Egyesült Államoktól".
Miközben az Egyesült Államok és Kína befolyásért verseng, a Tajvannal fenntartott diplomáciai kapcsolatok középpontba kerültek Közép-Amerikában, ahol Peking igyekszik elmélyíteni a kapcsolatokat egy olyan régióval, amelyet Washington a befolyási övezetének tekint.
Nicaragua csütörtökön megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, hogy újra felvegye a kapcsolatot Kínával.
Nicaragua diplomáciai váltása része volt Daniel Ortega elnök kormányának azon törekvésének, hogy megvédje magát a Managuával szemben nemrégiben bevezetett nemzetközi szankcióktól - mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő pénteken a Reutersnek.
Ortega széles körű bírálatokkal és szankciókkal szembesült az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről, miután kormánya a november eleji választásokat megelőzően tömeges fellépést rendelt el az ellenzéki személyiségek és elnökjelölt-aspiránsok ellen.
Nicaragua elvesztése után Tajvannak már csak 14 hivatalos diplomáciai szövetségese maradt világszerte. Ezek többnyire kis országok a csendes-óceáni térségben, a Karib-térségben, Latin-Amerikában és Dél-Afrikában, amelyek jelentős külföldi segélyadományokban és kölcsönökben részesülnek.
Kína Tajvant saját területének tekinti, amelynek nincs joga államközi kapcsolatokra, amit a tajpeji kormány határozottan elutasít.
