Azok a kutatók, akik a koronavírus új mutációira vadásznak, az elmúlt héten a Botswanában feltűnt új változatot vizsgálták – kezdi a Financial Times a vírus jövőjét firtató cikkét. Ez a legutóbbi az 1500 mutáns közül, amit a pandémia kezdete óta regisztráltak. Az Egyesült Királyság és Izrael kormánya, majd később nem várta meg, mire jutnak a tudósok, azonnal korlátozta az Afrika déli részéről érkezők beutazását a területére. Az új változat az Omikron nevet kapta, emellett B.1.1.529 a jele, mintha egy második világháborús tengeralattjáró lenne.
A nagy kérdés persze az, hogy kialakul-e egy olyan mutáns, ami még a tavaly év végén Indiában megjelent, és azóta az egész világon dominássá vált deltánál is fertőzőbb és esetleg ráadásul még a rendelkezésre álló vakcináknak is jobban ellenáll. Elsütötte-e a Sars-Cov-2 már az összes trükkjét? - teszi fel a kérdést Gavin Screaton immunológus, az Oxfordi Egyetem tudósa. A válasza az, hogy túl nagy önbizalomra vallana, ha erre igent mondanánk.
A vírus minden egyes lemásolódásával újabb és újabb hibák keletkeznek a génállományát alkotó 30 ezer nukleotidban, amelyek nagy része egyszerűen eltűnik, ám ott a lehetőség, még ha kicsi is, hogy létrejön egy fertőzőbb, az emberi immunrendszert könnyebben kijátszó, istenverte változat. A tudósok csak a görög betűkkel jelölt mutációk esetén már a műnél, azaz az ábécé 12. betűjénél tartanak. És ez nem mostanában, hanem januárban jelent meg Kolumbiában. A brit hatóságok októberben a delta egyik alváltozatát kezdték vizsgálni, amely tíz százalékkal fertőzöbb, mint az eredeti delta, és azóta további két ilyen alváltozatot találtak Kanadában és Indonéziában.
Lehet, hogy elérte a csúcsát
A tudósoknak nincs okuk feltételezni, hogy nem jelentik meg egy újabb, még veszélyesebb változat annak ellenére, hogy az alfa és a delta végül is az egész elmúlt évet uralta. Ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az oltási kampány segített. Azt megelőzően egyszerű volt a vírus dolga, minden ember a célpontja lehetett, nem kellett különösebben fertőzőnek lennie. Most, hogy az első oltást a világ népességének 53 százaléka megkapta és naponta 30 millió dózist szúrnak be, a vírus gyorsabb fertőzésre váltott és keresi az immunrendszer elkerülésének lehetőségét.
Van olyan tudós, aki szerint a fertőzőképesség terén elérte a csúcsát. Francois Balloux, a University College London Genetics Institute kutatója az úgynevezett Ro mutatóval számol, ami azt jelzi, hogy egy ember hány továbbit fertőz meg a járvány idején. A tudomány álláspontja szerint egy vadi új vírus esetén, amellyel szemben az emberek teljesen védtelenek, a Ro értéke hét, azaz egy ember hét továbbinak adja tovább a kórokozót. A deltával a koronavírus 6-7-es értéket ért el, így nincs hová gyorsulnia. Ezért Balloux szerint a koronavírus az influenza vírusához hasonló mutálódásra áll át, azaz inkább egy évtizedes távlatban alakul majd ki teljesen új változata a folytonos radikális mutáció helyett.
Lehet, hogy nem érte el a csúcsát
Más tudósok azonban aggódnak, hogy a koronavírusnak még van a tarsolyában olyan mutáció, amivel hatástalanná teheti az emberek reakcióját a támadására, beleértve ebbe az oltásokat is. A most feltűnt B.1.1.529 éppen ebből a szempontból idegesítő, miután úgy tűnik, gyorsabban terjed, és képes kijátszani az emberi immunrendszert. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülést hívott össze, hogy pontosan leírják ezt a vírusváltozatot – tudta meg a brit üzleti lap az ügyre rálátó forrásból.
Venky Soundararajan a Nference tanácsadó cég alapítója felhívja a figyelmet arra, hogy a vírus változásait 80 százalékban Európában és Észak-Amerikában tudják lekövetni a tudósok, a világ többi része nagyrészt fehér folt ebből a szempontból. Bár azt senki sem tudja, hol és mikor jöhet egy új domináns mutáció, amilyen jelenleg a delta, azt mindenki elfogadja, hogy nem marad örökké ez a változat a csúcson. Kevin McCarthy, a Pittsbughi Egyetem mikrobiológusa szerint a szabály egyszerű: ha a vírus választhat, hogy változzon vagy eltűnjön, akkor az előbbi fogja választani.
