Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csütörtökön Ausztrália közölte, hogy kihátrál a 2016-ban aláírt 40 milliárd dolláros szerződésből, amelyet a francia Naval Grouppal kötött egy hagyományos tengeralattjárókból álló flotta építésére, és helyette legalább nyolc nukleáris meghajtású tengeralattjárót építene amerikai és brit technológiával, miután háromoldalú biztonsági partnerséget (AUKUS) kötöttek a héten. Franciaország ezt hátba szúrásnak nevezte, amire most meg is jött a diplomáciai válasz: egyeztetésre visszahívták amerikai és ausztráliai nagyköveteiket.
Az Emmanuel Macron francia elnök által hozott ritka döntést az ügy "kivételes súlyossága" miatt hozták meg - közölte Jean-Yves Le Drian külügyminiszter egy nyilatkozatban. Egy franciaországi diplomáciai forrás szerint ez volt az első alkalom, hogy Párizs ilyen módon visszahívta saját nagyköveteit. A diplomáciában ez jóval többet jelent, mint két külügyi szakértő rendkívüli utazását: jellemzően a hadüzeneteket megelőző lépés.
Ausztrália szombat reggel közölte, hogy sajnálja a visszahívást, és hogy nagyra értékeli a Franciaországgal fenntartott kapcsolatát, és más kérdésekben is továbbra is együttműködne Párizzsal.
"Ausztrália megérti Franciaország mélységes csalódottságát a döntésünk miatt, amelyet egyértelmű nemzetbiztonsági érdekeinkkel összhangban hoztunk meg" - áll Marise Payne külügyminiszter szóvivőjének közleményében.
Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Franciaország "létfontosságú szövetséges", és hogy az Egyesült Államok az elkövetkező napokban részt vesz a nézeteltérések rendezésében.
A francia külügyminisztériumi közlemény nem tett említést Nagy-Britanniáról, de a diplomáciai forrás szerint Franciaország úgy vélte, hogy Nagy-Britannia opportunista módon csatlakozott csak az alkuhoz.
"Nincs szükségünk konzultációkra a (brit) nagykövetünkkel ahhoz, hogy tudjuk, milyen következtetést vonjunk le [a lépésükből]" - tette hozzá a forrás a Reuters szerint.
A multilaterális kapcsolatok feszültségei akkor jelentkeznek, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei növelik a jelenlétüket és együttműködésüket Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, mivel aggódnak az egyre növekvő Kína befolyása miatt. A térségben Új-Kaledónia révén Franciaország is jelen van.
Párizs hamarosan átveszi az Európai Unió elnökségét, amely csütörtökön közzétette az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiáját, amelyben ígéretet tett arra, hogy kereskedelmi megállapodásra törekszik Tajvannal, és több hadihajót telepít a tengeri útvonalak biztosítása érdekében.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön megpróbálta feloldani a francia felháborodást, Franciaországot létfontosságú partnernek nevezve a térségben. Pierre Morcos, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vendégkutatója "történelmi jelentőségűnek" nevezte Franciaország lépését.
Párizs reakciója érthető: egy tengeralattjáró kifejlesztése, legyártása akár 10 évig is eltarthat. Viszonylag kevés ország haditengerészetében alkalmazzák ezeket az eszközöket, így a 2016 óta fejlesztett eszközökre nehéz is új vevőt találni, ráadásul azokat az ausztrál igényekre tervezték.
