Az osztrák gazdaság részben az idegenforgalom nagy jelentősége miatt azok közé tartozott Európában, amelyeket a legjobban elkaszált a koronavírus-járvány, ám a pénzügyi szektor, különösen Ausztria bankjai megerősödve kerültek ki a hullámvölgyből, ahogy az élet elkezdett visszatérni a normális kerékvágásába – derül ki a Financial Times elemzéséből. Régen elmúltak már a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválságot követő idők, amikor az osztrák pénzintézetek a legerősebben sújtott bankok közé tartoztak. Ne feledjük, a devizahitelezés az ő találmányuk volt, amin sokat kerestek, majd sokat buktak!
Ez az időszak rossz fényt vetett Ausztria fővárosára is mint olyan városra, amely a világ egyik pénzügyi központjának szerepére, a Duna menti London vagy Frankfurt státuszára pályázhat. Az osztrák kormány végül kénytelen volt gigantikus összegű, 100 milliárd eurós mentőprogramot indítani, amiben az ország legnagyobb bankjai közül hármat, a Hypo Alpe Adriát, a Kommunalkreditet és az Österreichische Volksbankent államosítottak és felszámoltak. A többi pénzintézet éveken át fizette vissza a likviditását megtámasztó állami kölcsönt.
A pandémia azonban, úgy tűnik, fordulópontot hozott. Elemzők és bankárok egyetértenek abban, hogy Bécs reális eséllyel pályázik a pénzügyi központ státuszra, már csak azért is, mert úgy tűnik, hogy a kelet-európai országok gazdasági növekedése gyorsabb lesz az EU átlagánál. Ez magával hozza a régióban erős osztrák bankok hitelei iránti kereslet erősödését. A másik oldalról a pénzintézetek abban a helyzetben vannak, hogy pénzügyi egyensúlyuk felborítása nélkül képesek tolni a pénzt a gazdaságba.
Jelentős tartalékok
A 2008-as összeomlás után nagy tőketartalékokat halmoztak fel, a Moody’s hitelminősítő tavalyi értékelése szerint Ausztria – 19 ország közül másik hat európai országgal együtt – stabil minősítést kapott bankrendszerére. Az osztrák bankok tier 1 tőkemutatója, a feltőkésítést jelző egyik legfontosabb jelzőszám 2020 végén átlagosan 16,1 százalékon állt, miközben az EU-pénzintézetek átlaga 15,2 százalék. A fogyasztói hitelkereslet erősödik, a jelzálog-hitelezés szintén és a vállalatok is készek több kölcsönt felvenni.
Ausztria bankjainak összesített eszközértéke 2019-ben meghaladta az ezermilliárd eurót, amire 2016 óta nem volt példa. Ez az összeg a koronavírus-járvány ellenére tovább nőtt, 2020 végén elérve az 1,14 ezer milliárd eurót. A pénzintézetek hiteleinek negyede Közép-Európára jut – derül ki a bécsi központi bank adataiból. A profitból még nagyobb a régió részesedése: 2019-ben a nyereség több mint 40 százaléka érkezett Közép- és Kelet-Európából, külföldről Ausztrián kívülről. A pandémia csúcsán, 2020-ban ez az arány 50 százalékra ment fel.
A fejlődésnek kedvez, hogy a régió pénzügyi kultúrája viszonylag fejletlen. A vállalatok főként közvetlen bankhitelekkel finanszírozzák a tevékenységüket, még a nagyobbak is, főként olyan pénzintézetekhez fordulva, amelyekkel tradicionális kapcsolatuk van. Ez lassítja a pénzforgalmat, viszont keresletet teremthet, a pénzügyi tanácsadásra, hogyan juthatnának gyorsabban tőkéhez a hitelfelvevők.
Hátrányok
Vannak persze olyan jellegzetességek is, amelyek éppen az osztrák bankokat sújtják, míg nyugatabbra lévő versenytársaikat nem. Ilyen a háztartások óvatossága. Ausztria lakosságának teljes eladósodottsága csak a GDP 50 százaléka, míg az EU átlaga 65 százalék. A megtakarítási ráta nagyon magas, az emberek a készpénzt részesítik előnyben a piaci befektetésekkel szemben.
További helyi gond, hogy a bankok nehezen teljesíthetik a zöld gazdaság támogatására tett ígéreteiket. A régióban ugyanis a nyugati-európainál több olyan vállalati ügyfél van, amelynek technológiája elmaradott, környezetszennyező, és ezekről nem mondhatnak le minden további nélkül. Nem elhanyagolható a politikai kockázat sem. Andrej Babis cseh miniszterelnök például új bankadóval töltené fel az államkasszát, az Erste Group tudna mesélni arról, milyen az, amikor egy külföldi vállalat összeakasztja a bajuszát Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Fehéroroszország gazdasági bajai a Raiffeisennek nem hiányoztak, amely ott a legnagyobb külföldi hitelintézet.
