BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nagyon nőtt Magyarország kitettsége Kínának, de a keleti nyitásnak ehhez semmi köze

Az évek óta hangoztatott keleti nyitás nevű stratégia ellenére a hazai kereskedelmi és befektetési adatok alapján Kína relatív magyarországi gazdasági lábnyoma gyakorlatilag semennyit sem nőtt 2010 óta - derül ki a G7.hu elemzéséből. De egy területen nagyon beindult az ázsiai ország ipara itthon.

2021. június 14. hétfő, 10:58

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Néhány közelmúltbeli tanulmány alapján egyes feldolgozóipari szektorokban Kína mégis a magyar gazdaság fontos partnerévé vált, és a magyar gazdaság Kínával szembeni kitettsége jelentősen nőtt. Ez ugyanakkor teljesen más csatornákon következett be, mint amit a kormányzati retorika hangoztatni szokott - írta a portál.

A keleti nyitás politikája helyett ugyanis Kína elektronikai beszállítói láncokban betöltött szerepe hozta a változást: ahogy a kínai gyártók integrálódtak a nemzetközi értékláncoknak és a magasabb hozzáadott értékű termékekre szakosodtak, úgy a Magyarországon termelő külföldi vállalatok is egyre több kínai alkatrészt kezdtek el felhasználni.

Emiatt az utóbbi években nagyot nőtt a kínai hozzáadott érték a magyar gyártósorokon is, olyannyira, hogy az elektronikában már a német függésnél is erősebb a kínai kitettség.

A kapcsolat erősödése az egyszerű, kétoldalú kereskedelmi statisztikákból nem derül ki egyértelműen, ám a kínai termékek, illetve a kínai hozzáadott érték nem is mindig közvetlenül érkezik Magyarországra.

Braun Erik tavalyi tanulmánya szerint a magyar elektromos és optikai berendezések gyártásának immár 28 százalékos a kínai importfüggősége, ami vetekszik a magyar autóipar német függőségének mértékével (30,7 százalék).

Koppány Krisztián szintén tavalyi tanulmánya a koronavírus-járvány fényében vizsgálta Magyarország kínai kitettségét, egész pontosan azt, hogy Kína kibocsátásának egy százalékos csökkenése milyen csökkenést idéz elő a magyar kibocsátásban a különböző szektorokban. E szerint Magyarország a kínai gazdasági változásoknak, termelési sokkoknak legjobban kitett gazdaságok között van - az ok az elektronikai és optikai gépek termelésének erős kínai függősége. A magyar elektronikai gyártás beszállítói között ugyan az elemzés szerint 16 százalékos Kína aránya. A teljes magyar elektronikai ipar kínai kitettségét ez a tanulmány is 30 százalék környékére tette.

Általánosságban persze a kínai függés nem hasonlítható a némethez: előbbi egyetlen szektorban koncentrálódik, míg a német gazdasággal szembeni kitettség a teljes magyar ipart átfűzi - írta a G7.hu.

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet