A kormányok nem készültek fel megfelelően arra, hogy eljuttassák a koronavírus-oltásokat a beoltandó páciensekhez, csúsznak a szállítások, hiányoznak a helyi raktárak és a kiszállítási protokollok - mondta Frank Appel, a német DHL nemzetközi csomagszállító vállalat vezérigazgatója a Financial Timesnak. Összességében úgy tűnik, nem gondolták végig a logisztika úgynevezett utolsó kilométerét, azaz azt a szakaszt, ami közvetlenül megelőzi a termékek felhasználását. Hogyan kapja meg az oltást a páciens? - ez az ellátás szűk keresztmetszete. Ez súlyosabb gond lesz, ha nem nem lesz hiány a vakcinákból.
A DHL, amely egyebek mellett 260 repülőgépet üzemeltet, megállapodott a Pfizer/BioNTech termékének szállításáról, amihez létre kellett hozni a mínusz 70 Celsius-fokos mélyhűtést biztosító technológiát. Appel szerint ez valójában nem atomfizika, nagy autóparkolókban fel lehet építeni a szükséges infrastruktúrát, azonban a helyi háziorvosoknak gondot okozhat az oltások tárolása. Ugyanakkor a következő két évben tízmilliárd dózist kell kezelniük a logisztikai vállalatoknak, ami 15 ezer repülőutat, 200 ezer raklapot és 15 millió dobozt igényel - érzékeltette a feladat nagyságát a cégvezető. Emellett az USA-ban például gondok vannak a megfelelően képzett személyzet biztosításával is.
Nem figyeltek oda
Appelt frusztrálja, hogy a kormányok nem készültek fel az oltások tömeges beadásával járó gigantikus feladatra. Ez főként a feltörekvő országokban gond. Mint mondja, a DHL-nél tavaly februárban kezdték a felkészülést, miközben a politikusok horizontja a teendőkről körülbelül a következő hétig terjed. Tudhatták, hogy a vakcinák egy éven belül elkészülnek, ám nem készültek fel az ezzel járó kihívásokra.
A DHL szeptemberben jelentetett meg egy tanulmányt arról, hogy a világ lakosságának kétharmada várhatóan nem fog könnyen hozzáférni az oltáshoz egyszerűen a extrém tárolási követelmények miatt. Appel elmondása szerint ezt rengeteg kormánynak elküldték, ám csak néhánytól kaptak választ, a többi címzett nem méltatta figyelemre figyelmeztetésüket. A cég egyébként nem követi a Lidl áruházlánc példáját, amely fizetni szándékozik alkalmazottainak azért, hogy beoltassák magukat. Abban bíznak, hogy a dolgozók egymásnak példát mutatnak ebben az ügyben.
Ki a hunyó?
Eközben tovább folyik az egymásra mutogatás az Európai Bizottság háza táján a vakcinaelosztással kapcsolatos kapkodó intézkedések miatt. Különösen kínos volt az a január 29-ei intézkedés, amely szerint az uniós oltásexport-tilalom vonatkozott volna Észak-Írországra is. Ezt ugyan gyorsan visszavonták, ám a sajtó szorgos munkatársai kíváncsiak, ki követte el a hibát. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, Valdis Dombrovskis, a kereskedelemért felelős elnökhelyettes irodája készítette az exportitalom-javaslatot, mire a megszólított közleményben válaszolt, mondván: ő csak a bizottság megfelelő részlegeinek megrendeléseit teljesítette.
Sandra Gallina, az EU egészségügyi főigazgatója közben általában az EU teljesítményét igyekszik szépíteni. Szerinte az uniós tagállamok a világ országinak összehasonlításában az élmezőnyben vannak az oltásokat illetően. Eddig 12 millió uniós polgár kapta meg a védettséget, amit nem fair olyan kivételezett helyzetben lévő országokhoz hasonlítani, mint Izrael. Gallina tagadta azt a vádat, miszerint az unió későn szerződött bizonyos vakcinák szállítására. Elmondása szerint az időveszteséget nem az EU bürokráciájának lassúsága okozta, hanem az, hogy az oltásukkal kapcsolatos garanciákat nehéz volt kipasszírozni a gyógyszergyártó cégekből.
