Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni - fűzte hozzá Lavrov.
Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről - tette hozzá az orosz külügyminiszter.
A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal - írja az MTI-re hivatkozva az atv.hu.
A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket.
Az orosz fővárosban pénteken kezdődtek meg a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. A megbeszélések több mint tíz órán át tartottak.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
