Csaknem egy hónapja tüntetnek Fehéroroszországban az augusztusi elnökválasztás eredménye ellen, amelyben a hivatalos - a legtöbb forrás szerint elcsalt - eredmények szerint Alekszandr Lukasenka elnök aratott győzelmet. Brüsszel már a konfliktus kirobbanásának pillanatában jelezte, hogy nem fogadja el a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, és elítélte a Lukasenka-rezsim lépéseit a választás elcsalására..
"Eleinte 14 névben állapodtunk meg, de sok állam úgy érezte, hogy ez nem elegendő. Most konszenzusra jutottunk további 17 ember kapcsán"- mondta az egyik uniós diplomata a Reutersnek. "Ezek a választásokért, az erőszakért és a megtorlásért felelős vezető tisztviselők" - részletezte, hogy kik kerülhettek fel a szankciós névsorra.
A büntetés azzal jár, hogy az érintettek nem utazhatnak majd be az Európai Unió területére, bankszámláikat, cégeik forrásait befagyasztják az államszövetség területén.
Mivel az ellenzék ellen hétfőn folytatódott a megtorlás, az Európai Bizottság a szankciókat nagyon hamar bevezetné, de a tényleges időpontról szintúgy nem közöltek részleteket.
"Megvan a politikai akarat és elszántság a (szankciók) mielőbbi bevezetésére" - mondta az EU végrehajtó szervének szóvivője egy tájékoztatón. "Nem az a kérdés, hogy lesz-e szankció, hanem hogy mikor" - tette hozzá.
A külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy újabb nevekkel lehet majd bővíteni a listát, indokolt esetben pedig a meglévőket is le lehet húzni arról. A hivatalos megállapodás valószínűleg szeptember 21-én jön létre, amikor az EU külügyminiszterei megtartják következő tervezett találkozójukat. A szankciók szeptember 22-én lépnek életbe.
Litvánia, Lettország és Észtország augusztus végén saját szankciókat vezetett be a belorusz tisztviselőkkel szemben. Az EU diplomatái nem voltak hajlandók megmondani, hogy mennyire egyezik a balti és az uniós lista. Vélhetően azért, hogy a fehérorosz érintettek ne kezdhessék el vagyonuk kimentését az uniós számláikról. Ami viszont valószínűnek tűnik, hogy Alekszandr Lukasenka elnök nem került fel a névsorra, viszont Jurij Karajev belügyminiszter és helyettese valószínűleg igen.
